Floorball OB II. 11. forduló

2005.03.09.

Veszprém, Egyetemi Stadion, munkacsarnok

30 néző

 

Veszprém Lizards- ARES HC "B"

15-5 (4-2, 3-2, 8-1)

 

v: Liska, Móricz

 

Veszprém: Tóth Zoltán(5+3), Török András(4+3), Kolossváry Dávid(3+1), Kiss Zoltán(2+0), Holéczy Gergely(1+1), Kuti Balázs(0+1), Tóth Péter (0+1), Knór Gábor, Jánosa Márton(0+1), Rabb Gergely (G)

 

ARES HC "B": Geri Flórián (3+0), Pavelka Zoltán (1+1), Hazay Márton (1+0), Tóth Péter, Székely Gergely, Izsák Tibor (G), Bálint Viktor (G)

 

kiállítások: 8 perc, illetve 0 perc

 

A két csapat mérkőzése a tabellán elfoglalt helyezések alapján igazi háromesélyes kiesési rangadót vetített előre, amit a 3 pontos hazaiak várhattak jobb pozícióból. Az őszi találkozó az ellenfelüket lebecsülő veszprémiek csúfos vereségével végződött, és hozzá kell tenni, hogy az Ares B csapata azóta sem tudott más csapat ellen pontot szerezni. A mérkőzést az Ares kérésére az utolsó pillanatban el kellett halasztani, így az eredetileg kiírt vasárnapi időpont helyett a csütörtök esti edzés időpontjában játszották. A hazaiak nézőverbuváló kampányának köszönhetően szép számú szurkolótábor várta a csapatokat. A rossz időjárás/útviszonyok miatt késve érkező vendégek azzal okozták a legnagyobb meglepetést, hogy mindössze 7 játékost neveztek a találkozóra, abból is kettő kapus volt... Ekkor már lehetett tudni, hogy az is elég lesz a sikerhez, ha a gyíkok megfelelő erőbedobással fokozatosan kifárasztják az ellenfelet, mivel 60 percet csere nélkül végighajtani lehetetlenség egy ilyen gyors játékban.

 

A hazaiak ennek megfelelően nagy sebességgel vetették magukat ellenfelüknek és mindössze 19 másodpercet kellett várni az első veszprémi gólra, amit Tóth Z. szerzett Kuti passzából (1-0). A vendégek teljesen beszorultak, azonban váratlanul sikerült egyenlíteniük a második percben: Geri lefülelt egy gyatra veszprémi átadást, felfűzte a félpályánál az utolsó hazai védőt és a kapuig meg sem állt (1-1).  A bakonyiak folytatták az agresszív letámadást vendégek teljesen visszahúzódtak, és mindössze egyetlen csatáruk tartózkodott elől, akinek a védők minduntalan megpróbálták felívelni a labdát, többnyire sikertelenül. Futószalagon érkező kimaradt hazai helyzetek után az ötödik percben végül Török zorrózott be a kapu mögül egy begyűjtött kipattanót (2-1). Az előnynek nem sokáig örülhettek a vendéglátók, mert a hazai térfél közepén szabadütéshez jutott az Ares B, és mielőtt a tétovázó hazaiak sorfalat álltak volna, Pavelka kíméletlenül bevarrta a labdát (2-2). Az egyenlítés mit sem változtatott a játék képén, továbbra is rohamozott a Veszprém és  bőkezűen hagyta ki a helyzeteket, a budapestiek pedig igyekeztek húzni az időt, lassítani a játékot és mindenáron szabadütést kiharcolni. A 15. percben kettő perces emberhátrányba kerültek a hazaiak, de az erejükkel elkészült vendégek ebből már nem igazán tudtak profitálni, többnyire a jóval fürgébben mozgó hazaiaknál volt a labda, sőt az emberhátrány végeztével az előlragadt Ares-védelmet maga mögött hagyva Török újra megszerezte a vezetést (3-2). Nem sokkal később ismét hazai játékost szórtak ki 2 percre a játékvezetők, de ennek ellenére az utolsó percekben is az egyetemisták rohamoztak, és Tóth Z. révén még emberhátrányban is 2 gólosra növelték előnyüket (4-2).     

 

A szünet egyértelműen a vendégeknek jött jobban, mert 10 percnyi pihenéssel sikerült rendezni soraikat. A hazaiak kezdetben ott folytatták ahol abbahagyták, és folyamatosan űzték az ellenfelet egy perc nyugtot sem hagyva nekik, de a támadások befejezése rendre nem sikerült, a legnagyobb helyzetek is kimaradtak. A kezdeti lendületes rohamok aztán fokozatosan alábbhagytak, és a hazaiak játéka kezdett alibi jelleget ölteni. Az ellenfél egyre többet tartogatta a labdát a veszprémiek térfelén. A játékvezetők kissé érthetetlen "porcelánfloorball" vezetési stílusa is erősen kedvezett a vendégeknek, akik egyfolytában eldugták a palánknál a labdát, (hogy a társak közben kifújhassák magukat), és amikor a hazaiak szereltek azonnal szabadütést fújtak, mert kicsit súrolta egymást a két ütő, vagy mert vállal megbillentették valamelyik labdadajkáló Ares-játékost. Szinte egyfolytában szabadütéssel jöttek a vendégek, így nem alakulhatott ki folyamatos játék. A fővárosiak taktikája remekül érvényesült, regenerálódtak, a hazaiak pedig kezdtek leülni, aminek meg is lett az eredménye: A 12. percben a félpályáról végezhetett el szabadütést az Ares. Hazay letette a labdát, és elképesztő erővel bombázott a veszprémi kapuba(4-3). Erre senki sem számított, pedig még csak ezután jött az igazi hidegzuhany: fél perccel később a félpálya környékéről Pavelka indította Gerit aki miután befűzött egy rossz ütemben kimozduló védőt, kicselezte a kapust is (4-4). Kisebb pánikot követően hamar helyreállt a rend a hazai fejekben, és megint elővették a nyerő formájukat. A 16.percben egy remek keresztpassz után Kolossváry lőtt távolról laposan a jobb sarokba(5-4), amivel már újra a Veszprémnél volt az előny. Ezután Tóth Z. és Török percei következtek: előbb kettejük kényszerítője után Tóth Z. lőtt futtából az Ares hálójába (6-4). Majd Török egy kapufával végződött szólót követően Tóth Z. kapu mögül visszadott pontos passzából fonákkal talált be ismét (7-4). Megint rosszkor jött a szünet, mert a gólok mellett rengeteg helyzetet elpuskázó hazaiak éppen elemükben voltak, a vendégek pedig már kezdtek végleg megrogyni.

 

Az utolsó harmadra ismét összeszedte magát a vendég csapat, és kezdetben még néhány percig elég masszívan védekeztek, sőt mi több a negyedik percben a vendégek fiatal gólzsákja, Geri, egy szokásos előrevágott labdát némi küzdelem után sikeresen megszelidített, majd 2 védővel a nyakán befordult és 7-8 méterről nagyon nagy kapufás gólt lőtt (7-5). Azonban mint később kiderült, ez volt az Ares utolsó tölténye, mert ezután már csak egy csapat volt a pályán. 12 másodperccel a szépítő gól utáni középkezdést követően Török passzából Tóth Z. köszönt be az erejükkel elkészült vendégeknek, és már újra 3 volt a különbség (8-5). A középkezdéstől a következő Tóth Z. gólig mindössze 14 újabb másodpercet kellett "végigunatkozni"(9-5). Az öt vendég játékos még mindig becsülettel küzdött, és mindegyik megtett mindent ami erejéből tellett, de itt már egyértelmű volt, hogy nem lehet más a vége, csak veszprémi gólfesztivál. Kiss Z. percei következtek, aki nem túl erős, de rendkívül kellemetlen félmagas távoli lövéseivel demoralizálta a vendég kapusokat. Kolossváry lőtt gólt, majd Török flikkflakkozott a kapu mögül, aztán megint Kolossváry és a vége előtt Holéczy is feliratkozott a gólszerzők listájára, miközben számtalan helyzet ki is maradt. A harmad végén a jegyzőkönyvvezetőkön kívül már nem sokan tudták megmondani, hogy mennyi az állás (15-5).        

 

A gyíkok ezzel a kiütéses győzelemmel alaposan visszavágtak az őszi 7-2-es vereségért, történelmük eddigi legnagyobb arányú OBII-es bajnoki győzelmét aratva, ami akár jóval nagyobb arányú is lehetett volna, ha figyelembe vesszük a kimaradt lehetőségeket. (Ha viszont azt vesszük figyelembe, hogy az Ares tehetséges fiatal játékosai megfelelő számú cserével mire lehettek volna képesek, talán sokkal szorosabb is lehettet volna az eredmény.) A hazaiak ezzel a győzelemmel biztosították jövő évi ob2-es tagságukat (a versenykiírás szerint az Ob3 rájátszás ötödik helyezettje az ob2 nyolcadikkal osztályozót játszik, így az Ares B még kieshet, ha lesz elég jelentkező a jövő évi ob2-re).