"Az "ívvel azonos irányban ható erő" nincs. Az erők vektorai egyenesek, és nem "ívek". "

Nem akartam túlbonyolítani, a pontos kifejezés az ív érintőjével azonos irányban ható erők. A veszélyesek az ív érintőjével nem azonos irányban ható erők.

 

"Síntörés? Nem jellemző"

Még mindig nem értjük egymást.

 

a). Amikor a tárgy villamos saját hajtással fut akkor működését úgy kell elképzelni mintha n darab forgóváz önállóan rohangálna a vonalon, és az alváz szerepe csak az utasok szálításban merül ki. Az alvázra ilyenkor szinte nem hat hosszirányú erő. Ekkor persze tökmindegy milyen íven fordulsz.

 

b). Ha meghibásodás történik és a járművet vontatni kell, akkor gyökresen megváltozik a helyzet. Az alváz szerepe lesz hogy teljes tömeg mozgatásához szükséges vontató vagy fékezőerőt kifejtse. Ekkor már igyen komoly hosszirányú erők ébrednek. A forgováz szerepe pedig abban merül ki hogy irányba tartsa az alávzat.

Az igazi próbatétel pedig az ív. Itt ugyanis a vonatási erő az ív érintőjével nem azonos irányban hat, még pontosabban az (kör)ív középpontja felé. Ez extra igénybevételnek teszi ki a sínt (például törés), és különleges terhelésnek a járművet. Ilyenkor rendkívül fontos a jármű tömegeloszlása (kritikus például a tetőn elhelyezett berendezések súlya). Erre jöhet még ha egy vagy két forgóváz fél be van szorulva a hajáts miatt pont az ív közepe felé eső oldalon. Azzal sem árulok el titkot, hogy a legnagyobb az ív érintőjével nem azonos irányban ható erő a vontatott oldalhoz közelebb eső második forgóváznál ébred. Ez a jármű hosszával négyzetesen növekszik (és erre jöhet még a beszorult forgóváz). És persze ilyenkor még utasok sincsenek rajta, akik javítják a jármű tömegeloszlását...

 

"Egy 54 méter hosszú villamost nem lehet felborítani kis sugarú ívekben."

Tudtommal eddig a kérdéses járműből egyetlen darabot sem szereltek össze. Akkor ezt honnan tudod?