A Piski főmühelyt az EEV 1870-ben építette, amelyet 1884-ben szintén átvett a MÁV, amely szintén 1919-után a CFR-hez került

Idézet "A Magyar vasutasság oknyomozó története" című könyvből:

"A keleti vasutak arad-gyulafehérvári vonalán, a vonal középpontján, Déván (Hunyad vm.) akartak műhelyt létesíteni 1868-ban. De az ottani intéző körök, mindent elkövettek, hogy ezt - félve a szociális mozgalmaktól - megakadályozzák. Ez sikerült is nekik, s így minden népesebb helységtől, agy Piski nevű faluban, az állomásépülettel szemben állították fel 1868-ban a műhelyt. 1869 január havától kezdve egy féligmeddig összetákolt helyiségben 20 munkással dolgoztak. A műhely építését 1870-ben felyezték be teljesen és a fokozódó forgalomra tekintettel 1878-ban átépítették. Az első erdélyi vasútat 1884-ben államosították és a műhelyt a M.Á.V. vette kezelésbe. 1896-ban 3 drb. régi gőzkazán helyett 2 drb. Steinmüller-Egyenberger-féle vízcsöveskazánt helyeztek el és a gépészeti berendezéseket is kiegészítették. Mindhogy a piski-i állomás és műhely pusztaságban épült a felügyelő személyzet részére lakásról kellett gondoskodni. Így ott két lakóházat is építettek. A földszinten 4-4 az emeleten 3-3, a padláson 2-2 lakás épült. 1873-75-ben két nagyobb méretű emeletes házat is építettek a hivatalnokok számára, ettől nyugatra két hosszú utcán lassanként, egy-két család befogdására alkalmas kertes házakat építettek. 1899-ben már 100-nál több ház volt készen. A munkások szívesen költöztek bele, mert egy szoba konyháért havi öt forint, 2 szobás lakásért havi 8 frt. bért fizettek. A nőtlenek pedig ha családos munkásnál laktak, 1 frt. 20 krc-ért kaptak száálást.

1873-75-ben zene és dal egyesület, 1891-ben 60 tagú tűzőrség létesűlt. 1899-ben 265 munkás, 40 inas dolgozott. Fedett helyen 12 mozdony, 42 kocsi, nyitott helyen 12 mozdony és 120 kocsi volt tárolható."