http://www.hkonline.hu/default.asp?cCenter=article.asp&placein=index2&nID=262959

Milyen széles legyen az alap? 2005. 09. 21. 8:28:00

Családi házaink, üdülőink jó része ma is házilagos kivitelezéssel készül. Főképp az olyan egyszerű munkafázisok, mint az alapkészítés.

Egyébként, nem is olyan ördöngösség, de azért néhány fontosságot nem árt, ha megbeszélünk.
Előre csak annyit, hogy jobbára nem az a baj, hogy gyenge lábakon fog állni a ház, hanem épp a felesleges pazarlástól, az indokolatlan túlméretezéstől óvnám az építkezőket. Nem kell félni, a megtakarított pénz, idő és energia bőven talál "befektetési" lehetőséget.
Ne felejtsük el, hogy a majdani épületet nem az alap fogja megtartani, hanem az alatta lévő talaj, az alap csupán közvetíti, s egy kicsit elosztja a falak, s a tető adta terhelést. Ezért felesleges az alapbeton elkészítésnél egy jól bevasalt, medence-áthidalás minőségét produkálni, legfeljebb, ha azt valamilyen különleges ok: pl. a talajviszonyok indokolják. Ugyancsak lényeges a talajban lévő alaptest geometriája. A szokásos 80 cm mélység nem ökölszabály, hanem az átlagos hazai fagyhatár diktálta praktikum, némi ráhagyással. Ezt érdemes betartani, mert a "felfagyásnak" nem túl viccesek a következményei. A megfagyott föld (tkp. a benne kötött nedvesség miatt) egyszer kitágul, majd felengedéskor újra zsugorodik, s fölötte újnyi repedések, vakolatomlások jelzik, hogy megjött a tavasz. Ha viszont alápincézett lesz a ház, akkor annak alapja nem kell, hogy ennyire mélyre kerüljön, ott már csak a statikai szempontok számítanak.
Az alap szélességét általában, vagy a kotrógép kanala, vagy a szokásos ásónyom határozza meg. Jó, ha tudjuk, hogy az esetek nagy részében semmi sem indokolja, hogy az alap szélesebb legyen, mint a ráépülő falszerkezet, de a mély munkaárokban igen körülményes a zsaluzás, pláne annak eltávolítása, ezért szokás a "telibe öntés"
Amerikában (mármint az USA-ban) ezt úgy csinálják, hogy a munkagép olyan széles árkot ás ki, amelyben a zsalun kívül, az azt összeállító szakemberek is kényelmesen elférnek.
Megfigyelhető, hogy a beton bedolgozásakor kifejezetten élvezetes az adalék kövek úsztatása, belehajigálása. Itt egyrészt a túlzással lehet baj, mert a térfogat 1/3-ánál több úsztatott adalék nem ajánlott, másrészt nem jó, ha a kövek túlságosan földesek, agyagosak. Az agyaghoz ugyanis nem köt a beton, ezért az alapba kerülve gyengíti annak szilárdságát. Ezek a kis vétkek, persze egy könnyűszerkezetes, hétvégi ház esetében nem szoktak galibát okozni, komolyabb épületnél azért érdemes rájuk figyelni.
Ha már "kijöttünk" a felszínre, akkor már igazán könnyen hozzáférünk a zsaluzáshoz, ezért felesleges és kerülendő a túlzott alapszélesség, sokkal fontosabb a megfelelő beton készítése, amely ha nem is tudomány, mégis szinte mindenhol hibásan csinálják. Nos, pont erről szólt a július 27-i dörgedelmünk, s aki arról lemaradt, az csak magára vessen.