Botrány az Atkins-diéta szellemi atyjának testsúlya körül
New York, 2004. február 12. (MTI) - Dagad a botrány New Yorkban a világszerte mind nagyobb teret hódító, szénhidrát megvonáson alapuló, Atkins-diéta tavaly elhúnyt szellemi atyjának hívei, illetve a diéta esküdt ellenségei között egy újságcikk kapcsán, amely az állította, hogy Robert C. Atkins, a diétaguru igencsak elhízottan (116 kilogrammosan) halt meg, halála előtt szívrohama volt, és magas vérnyomásban szenvedett. Az értesülést a The Wall Street Journal című tekintélyes New York-i lap hozta nyilvánosságra, a 72 éves kardiológus orvos 2003. április eleji halálát követően kiadott halottkémi jelentés adatait idézve.
Veronica Atkins, a kardiológus orvos özvegye szerdán határozottan tiltakozott a The Wall Street Journal írásában megfogalmazott állítások miatt, hangsúlyozva, hogy férjének szívbetegsége egy évekkel azelőtti vírusfertőzés következménye, testsúlyának növekedése pedig a kórházban, kómában töltött nyolc nap alatt, súlyos folyadék felhalmozódás nyomán következett be. A kómában lévő haldoklónál bekövetkező nagymértékű vízvisszatartás lehetőségét egyébként - legalábbis részben - más orvosok is megerősítették. Az orvos közvetlenül egy súlyos esésbe halt bele, tavaly New York-i lakása előtt, a síkos járdán megcsúszott, elesett, és a súlyos agyi sérülés okozta kómából többé már nem épült fel.
Atkins doktor hívei az özveggyel együtt tiltakoztak amiatt is, hogy a halottkémi jelentés ezen adatai egyáltalán - egy év után - illetéktelen kezekbe, majd nyilvánosságra kerültek. Nézeteinek ellenfelei viszont váltig azt hangoztatják: most bebizonyosodott, hová vezet Robert Atkins nézetrendszerének követése.
Robert C. Atkins bestsellerré vált könyvében arról írt, hogy az általa elvileg magalapozott, és propagált testsúly csökkentési módszert maga is követi, és évtizedeken át sikerült megőriznie egészséges testsúlyát. A The Wall Street Journal írása tehát erősen hitelrontónak tűnhet ránézve, és elbizonytalaníthatja követőinek mai sokmilliós táborát.
Robert C. Atkins, először 1972-ben jelentette meg Diétaforradalom című, gyorsan bestsellerré vált könyvét, amelyben - saját elméleti kutatásai, és gyakorlati tapasztalatai alapján - ajánlja a szénhidrátok nullára, illetve a diéta későbbi szakaszában minimumra csökkentését, és azt, hogy a szénhidrátok helyett az étrend kétharmadát elsősorban fehérjék, - hús, tojás és sajt - képezzék. Érvelése szerint a szénhidrátok fogyasztása nyomán hirtelen szökik fel az inzulinszint, ami növeli az éhségérzetet, ez újabb fogyasztást indukál, növelve a zsírlerakódásokat, miközben ismét megéhezünk, s az ördögi körnek soha nincs vége.
A rendkívül alacsony szénhidráttartalmú étkezési rend viszont néhány nap után drámaian lecsökkenti az éhségérzetet, és a szervezetet zsírégető mechanizmusra állítja át - hangoztatja Atkins doktor.
Könyve eretnekségnek számított az orvostársadalom többségének szemében, akik az egészséges testsúly megtartásának zálogát az állati fehérje- és zsírbevitel visszafogásában, illetve a zöldség-gyümölcsfogyasztás növelésében látják. Az évtizedek alatt a támadások alig csitultak, az Atkins-diéta azonban mind népszerűbbé vált az Egyesült Államokban. Az elmúlt években több kutató "rehabilitálta" a diéta alapját képező nézetrendszert, hangsúlyozva, hogy a nagy mennyiségű hús, és zsírfogyasztás - szénhidrátbevitel nélkül - nem növeli, sőt csökkenti a vér koleszterinszintjét és a keringési megbetegedések kockázatát.
Atkins doktor és hívei időközben egész kis "birodalmat" építettek ki, New York környékén diétás klinikájuk van, ma már több orvos társaság is hittel vallja nézetrendszerüket, az Atkins diéta hívei számára készülő alacsony szénhidrát tartalmú élelmiszerek pedig minden magára valamit adó szupermarket polcain megtalálhatóak. Egyes amerikai gyorsétterem-láncok pedig ma már zsemle nélküli hamburgereket (is) kínálnak a szénhidrátokat elvetők számára, legújabban pedig néhány pizzéria kínálatában megjelent a pizzamentes pizza, azaz a pizzafeltét tányéron.
