A tonus mint "szisztema" temahoz labjegyzet, Petyus kommentarjara varva, a gorog zeneelmeletre utalo pontok megvilagitasahoz...:)

Hangnemek

A tonalitást gregorián elméletírók (s hatásukra mindmáig a karkönyvek) a nyolc tónus rendszerével jelölik. A nyolc tónus rendszere (a görög zeneelméletre utalva, de valójában attól egészen függetlenül) a VIII-IX. században alakult ki. A dallamok zöme ekkor már közismert volt, tehát az elméletet utólag dolgozták ki azért, mert a zsoltárokat tonálisan össze kellett hangolni keretversükkel (antifonájukkal).

A nyolc tónus tana szerint a dallamok négy alaphangon helyezhetők el: D, E, F, G. A D-dallamok nagyjából a későbbi eol-dór hangnembe, az E-dallamok a frígbe, az F-dallamok az iónba, a G-dallamok a mixolídbe sorolhatók.

Minden alaphanghoz (finális, a gregorián dallamok utolsó, befejező hangja) azonban két tónus tartozik, egy autentikus és egy plagális. A hangnemre nézve tájékoztat a finálison kívül a domináns hang (tenor, túba, recitáló hang, tartóhang), amely a második legfontosabb hang. Minden autentikus hangnemben a recitáló hang (domináns) öt hanggal (kvint) a finális fölött található, a plagális hangnemekben a domináns a finális fölötti harmadik hang (terc). E szabály alól akkor van kivétel, ha a recitáló hang H-ra (ti) esne. Ekkor a domináns kis szekunddal feljebb kerül (dó). A dallam hangterjedelme és dominánsa dönti el, melyikhez soroljuk. Az autentikus hangnemek magasabbra nyúlnak a finális fölé, a plagális hangnemek a finális körül helyezkednek el.

tónus
alaphang
domináns
hangterjedelem


1. tónus
D
A
C-d
autentikus

2. tónus
D
F
A-a
plagális

3. tónus
E
c
D-e
autentikus

4. tónus
E
A
C-c
plagális

5. tónus
F
c
F-f
autentikus

6. tónus
F
A
C-c
plagális

7. tónus
G
d
F-g
autentikus

8. tónus
G
c
C-d
plagális

A tónusok lényegét egyes középkori tankönyvek mintadallamokkal érzékeltették. Egy ilyen példasort összehasonlíthatunk a fönti táblázattal, s ennek alapján összevethetjük a motivikus tartalmat a fenti képletekkel.

<-1tu--5-:--5-----4-2e---4---e2--1---1134t4t43-34t4f2e3-2ed1-.

Pri- mum quae-ri-te regnum De-i. (Először az Isten országát keressétek.)

Se-cundum autem si-mi-le est hu-ic. (A második pedig hasonló ehhez.)

<-45u-5-4-5--5-:-7----4----5------4---3--w1-45u7i7u6543-556uJ43-34t4t-rf2-.

Ter-ti-a di-es est quod haec fac-ta sunt. (A harmadik napon történtek mindezek.)

<-ed1---3-q0-1-1e-3-:-2e---4--3--2--223rf2-23r3d10-1123rf2-ee2-.

Quarta vi-gi-li- a ve-nit ad e-os. (A negyedik őrváltáskor jött hozzájuk.)

<-5----3----5---7---7-:-7--8-6--7---t4--3---4--3-3t567-7i7u654-556uj54r3-.

Quinque prudentes intraverunt ad nup-ti-as. (Az öt okos szűz belépett a menyegzőre.)

<-3---4t--tg3r-1--q0-3r--5--4--3--1e--3ed10-334t4r43-.

Sexta ho- ra se-dit super pu-te-um. (A hatodik órában leült a kútnál.)

<--8---8---6u---8-8-4t---7-6---7---5----4---4t56u65-8o8i765-667i7uj5t4-.

Septem sunt spiri-tus an-te thronum De-i. (Heten vannak a lelkek az Isten trónja előtt.)

<-2--3r-r3---5u-7-5uj5---4--3r-44556u7i76543-556u65uj5-t4-.

Oc-to sunt be-a-ti- tu-di-nes. (Nyolc a boldogság.)

A négy autentikus és a négy plagális skála nyolc hangnemet, nyolc modust jelent. A modus az adott alaphangra épülő skálát és annak minden lehetséges kombinációját jelenti, tehát egyszerre jelent magasság szerint sorba rendezett hangokat és az azokból felépíthető végtelenül sok dallamot. Ha e hangokból éppen zsoltáréneklésre alkalmas dallamokat szerkesztünk, a zsoltártónusokhoz jutunk.

A IX-X. században a dallamok tonalitásában jelentős változás következik be. Ebben két ok játszhatott össze: a dallamérzék stílusváltozása és a tónuselmélet megalkotása. Ezért olyan dallamokat komponáltak, amelyek megfeleltek az ???előírásoknak”. Vagyis a fő- és mellékhangok jól mérlegelt egyensúlya, a tónusra jellemző fordulatok helyett a finális és a domináns hangsúlyozása, az ambitus teljes kihasználása jellemzi a tónust. A tónus ambitus-határa áthágható, s akkor egyetlen fix pont marad: a finális. Ezzel viszont az autentikus és a plagális közti határ végleg eltűnik, s a modern értelemben vett dór, fríg stb. skálák jönnek létre. Az ilyen dallamok már nem is sorolhatók be a nyolc tónus rendszerébe, általában római számokkal és ennek megfelelő görög nevekkel jelöljük az összevont tónusokat:

1-2. tónus
I.
Protus
D
dór, eol

3-4. tónus
II.
Deutorus
E
fríg

5-6. tónus
III.
Tritus
F