Emlékszem, mikor kicsi voltam és üldögéltem nagymamám konyhájában a fásládán, miközben ö fözött (és persze harangoztam a lábammal), mindig mesélt különbözö dolgokat. Köztük "tudományos" érdekességeket is, amiket még valamikor a múlt század elején szedett föl az akkori tudományos ismeretterjesztö sajtóból. Az egyik mese, amire nagyon élénken emlékszem, az eljövendö jégkorszakról szólt. Határozottan állitotta, hogy ez már itt van a küszöbön, legfeljebb évszázadok választanak el töle, de még az is lehet, hogy én megérem. Nagyon élénken emlékszem az Európát ismét elboritó végtelen jégmezökre.

Ez nem éppen a felmelegedés-scenario, de azért nem is akkora marhaság. Ha visszatekintünk az elmúlt 200-250 ezer évre, akkor azt látjuk, hogy bizony a vége fele járunk a jelenlegi interglaciálisnak. És ha tekintetbe vesszük, hogy a grönlandi és antarktiszi jégfúrások tanúsága szerint a CO₂ tartalom ez alatt a hosszú idö alatt nagyon rosszul korrelált az átlaghömérséklettel (söt, ha nött is az interglaciálisok idején, a koncentrációnövekedés akkor sem megelözte a felmelegedést, hanem - legalább ezer éves késéssel - követte azt), akkor arra kell gondolnunk, hogy legalább annyira fenyeget az általános lehülés, mint a felmelegedés.

És a hideg nem csak azért rosszabb, mert akkor a krumpli sem terem meg, hanem mert a glaciálisok idején sokkal instabilabb volt az éghajlat, mint most, tehát még csak azt sem lehet mondani, hogy nna, hideg van, akkor rendezkedjünk be arra. A legnyugtalanitóbb az, hogy máig sem tudjuk, hogy voltaképpen mi is okozza a jégkorszakok és a (sokkal rövidebb) meleg, kiegyensúlyozott periódusok váltakozását.

Még az sincs kizárva, hogy éppen idejében kezdtük égetni nagy tételben a szenet s enélkül már nyakunkon is lenne a végzetes lehülés (lásd: kis jégkorszak - Mátyás koronázása a Duna jegén).

A Föld pályaelemeinek és tengelyhajlásának változásait eléggé jól tudjuk számolni, de pl. a napállandó hosszú távú változékonyságáról fogalmunk sincs, a vizgöz (mint legjelentösebb üvegházgáz) és a felhök (mint albedo-fokozók) hatásáról meg még kevésbé. Az óceáni cirkulációs rendszert is éppen hogy csak kezdjük érteni. Szóval jobb lenne kevesebb szenzációhajhász újságcikk és sokkal több alapkutatás.