Nem voltak lassúbbak a változások azelött sem. A grönlandi jégmintákból tudjuk, hogy az utóbbi 8000 év éghajlata példátlanul kiegyensúlyozott. Az azt megelözö 200000 évben (eddig mennek vissza a jégminták: azelött volt egy olyan meleg periódus, amikor a grönlandi jég az alapközetig leolvadt) a klima vadul változott össze-vissza, Európában olykor 50 év alatt 6 fokot csökkent az átlaghömérséklet. Hogy mitöl olyan stabil az éghajlat amióta van történelem, azt nem tudjuk. De - az antropikus elvet kissé túlhajszolva - talán mondhatjuk, hogy azért van történelem (neolit forradalom, mezögazdaság, állam, hadseregek, irás, kultúra, stb.), mert az éghajlat párezer évre - véletlenül - stabilizálódott. Malacunk volt, na. Ennek az idilli állapotnak azonban bármikor vége szakadhat minden különösebb emberi beavatkozás nélkül is. Söt, ha fenn akarjuk tartani, akkor villámgyorsan ki kell dolgoznunk azt a techmológiát, amivel továbbra is fenntarthatjuk a stabilitást. Ehhez persze elöbb meg kellene értenünk, hogyan müxik ez az egész hóbelevanc (mert hogy egyelöre - nem értjük).

Ami meg a magyar tavak zsugorodását illeti, kedves jee_c, a XIX. század 60-as éveiben a Velencei tó pl. csontig kiszáradt, medrében huszárok gyakorlatoztak, Gárdonyból úgy mentek át szekérrel Sukoróra a parasztok, hogy nyomukban az út porzott, a velencei nagyviz helyén pedig derékig érö vörös szénát kaszáltak a környékbeliek.