A legkíméletesebb eljárás a beöntés.
A gyögyszertárban lehet kapni készüléket, de egy ezrest spórolsz ha a tartályt nem veszed meg, -külön lehet kapni minden részt- ez ugyanis olyan műanyag ami egyszer zuhan le teli vízzel és máris eltörik. Tartály helyett bármilyen múanyag ásványvizes flakon + egy csőrös kupak a mosogatószeres flakon tetejéről is megteszi. A gyűrüt amivel nyitom-zárom egy hirtelen mozdulattal el lehet távolítani, így már rá lehet húzni a beöntő csövet. A felfüggesztéshez a zöldség-gyümölcs háló vagy egy reklámszatyor is megteszi, aminek az alját kilyukasztod és pl. gumikarikákkal rögzíted a flakon száját a szatyorhoz.
"Ínyencek" rakhatnak a beöntövízbe pár csepp teafaolajat, grapefruitmagolajat vagy glaubersót is.
Mindenképpen érdemes még síkosító anyagot is beszerezni (pl. vazelin), és aki még nem elég gyakorlott annak ajánlatos két részletben elvégeznie; néhány deci bevitele fellazítja a végbél tartalmát, ennek ürítése után már csikarás nélkül lehet bevinni akár másfél litert is.