Kedves Kata!

Biztosan olvasgattad előző hozzászólásaimat, így le se tudnám tagadni, hogy én ezt az egész candida dolgot nem betegségként, hanem állapotként fogom fel. Persze könnyű nekem, nincsenek olyen tüneteim, mint Neked. A diéta engem is megkínzott, lefogytam - na jó, az nem baj -, gyengébb lettem stb. Utáltam a többiek szánakozó ábrázatát, és jó tanácsát, hogy egyek sokat, mert úgy nézek ki, mint a saját árnyékom. A türelmem akkor fogyott el, amikor hirtelen allergiás lettem egy csomó mindenre(pázsitfű, parlagfű, stb.). Ekkor gondolkodtam el először igazán arról, hogy meddig szabad elmenni a diétában és a szigort fellazítottam. Így esett meg, hogy hébe-hóba megiszom 1 pohár bort, nem mondok le a gyümölcsökről, és úgy egyáltalán, megpróbálok normálisan élni, pl.ha véletlenül valami kajába kethup kerül, már nem biztos, hogy nem eszem meg. Félre ne érts, természetesen figyelek arra, hogy mit eszem, de ha néha-néha kilengek, nem lesz lelkiismeret furdalásom.

Biztosan sokaknak nem tetszik majd, de engem már nem érdekel a Vega-teszt, és nem megyek dokihoz sem. Egy idő után mindenki érzi magán, hogy mit ehet, mi árt neki stb - de antibiotikumokat továbbra sem veszek be, ha beteg vagyok, figyelek azért magamra.

A Te tüneteid lehet, hogy túllépték azt a határt, amit a candidára lehet fogni.... tudom, ezek erős szavak, de ha valaki nem javul a diéta hatására sem, az bizony elgondolkodtató. Lehet, hogy más szemszögből kellene vizsgálni a tüneteidet, én a helyedben felkeresnék egy másik orvost is. Ne okold magad, Te semmit nem rontottál el, mindent megtettél a javulásod érdekében!!! Bár segíthetnék...de nem tudok. Kérdezzünk meg másokat is, hogy ők mit tennének! Hátha.... Tényleg, milyen dokik vizsgáltak eddig?

Kitartás mindenhez és jobbulást kívánok!
aNDA