Hmmm. Érdekes amiket írtok. Én teljesen elhiszem, hogy ennek lelki okai is lehetnek, mert amikor állandóan azért szurkoltam, hogy nehogy megjöjjön, mert nem tudok eléggé koncentrálni a vizsgáimra, akkor kezdődtek a komoly problémák. Ha már vajákoskodunk:) Én egyszer elmentem egy indiai asztrológiával foglaLKOZÓ gyerkőchöz, aki a horoszkópom végigböngészése után csak annyit mondott, hogy figyeljek oda, mert túlpörgetem magam, vészesen lecsökkentek a szervezetem energiatartalékaiés ezt egy szervezet se bírja hosszú távon, meg fogja magát bosszúlni ez a dolog. Végülis igaza is lett, néhány hónapon belül már én is éreztem, hogy valami nem stimmel, a menzeszem katasztrófálissá kezdett válni. Utána szerintem ez a folyamat már csak önmagát gerjesztette.

Ami a PCO-t mint népbetegséget illeti (Egyes statisztikák szerint a nők 6-10%-a érintett benne???). Legutóbb epresjoghurttal azon filozófálgattunk, hogy valószínűleg sokkal több nő érintett ebben, mint ahánynál észreveszik. Nekem pl. kb. 22-23 éves koromig igazán tüneteim se voltak, bár valószínűleg a hajlam meglehetett. (pl. hogyan reagálom le a stresszt, környezetszennyezést, elektroszmogot, éghajlatváltozást stb.). Egyszóval: Ha valaki pl. akinek erre meg van a hajlama elég korán szül gyereket, lehet, hogy valóban helyrerázódik a szervezete, és soha nem derül ki, hogy mi baja volt. Manapság azonban a nők egyre később szülnek, közben fogamzásgátlót is szednek (ami szerintem alapjában véve csak ront a dolgon, mert elfedi a tüneteket és teljesen leblokkolja a szervezet saját hormontermelését - de sajna ha már elindult a folyamat, szükségessé válhat).

Tipikus eset pl.: Hétfőn sorbaálltam a nőgyógyászomnál. Órákig kellett várni (tényleg jó a doki és ezt rajtam kívül sajna mások is tudják) és beszélgetni kezdtem egy 33 éves nővel. Elmesélte nekem, hogy már 16 éves kora óta szed fogamzásgátlót, és, hogy magától már nincs is menzesze. Egyszer abbahagyta, akkor majdnem egy évig semmi nem volt, az orvosok hiába próbálkoztak gyogyszerekkel, semmi. Végül maradt a fogamzásgátlónál. Kérdeztem tőle, hogy volt- e ultrahangon, mi lett a hormonvizsgálat eredménye, volt-e endokrinológusnál. Nem volt. A nő nem tudta az eredményt, az ultrahangon állítólag nem találtak cisztákat (mondjuk egy év után ez fura). Az orvos felírta neki a fogamzásgátlót, ő meg lelkesen szedi. Kérdeztem, hogy az orvos mit mondott, mi lehet a baj. Fogalma sincs, de már semmi baj, mert rendszeres a menstruációja. Meséltem neki a PCO-ról, és arról, hogy ha nincs peteérése, elég valószínű, hogy nem fog teherbe esni. Ő meg csak csodálkozott. Utána elkedte anyázni az orvost és bejelentette, hogy akkor inkább tényleg kivizsgáltatja magát. Hmmm. XXI. század, a nő értelmesnek tűnt.

Már csak az a kérdés, hogy hány ilyen nő rohangál az utcán, aki lényegében "gyerekkora" óta csak kívülről kapja a hormonokat, a saját hormontermelése lényegében halott es erre senki se figyelmezteti... Ha meg gyereket akar, ott a teljes sokk. Mert hat a PCO mint diagnozis meglehetosen lesokkolja az embert, és kell néhány hónap amíg felfogja a dolog lényegét és abbahagyja a pánikolást (ami valszeg csak mégjobban felerositi a tuneteket)...

Bocs...ez hosszúra sikerült:)