Volt egy külön terem, az embert beburkolták egy csomó lepedőbe, aztán le kellett feküdni. (nekem minidg az volt a bajom, hogy úgy kellett kirúgni, mert minidg elaludtam utána).
A tengeri só biztosan jobb mint a rendes konyhasó.

Most figyelj ide, megpróbálom elmagyarázni a hatásmechanizmus, csak azért, hogy ne nézz vajákos asszonynak.
A nagy melegben kitágulnak a pólusok, a vérkeringés felgyorsul, a sókristályok (jobb esetben a gyógysókristályok, amikben mindenféle más ásvány is van) bekerülnek a vérkeringésbe, majd utána az ágymeleg biztosítja azt, hogy ne hüljön le hirtelen a test, ugyanis akkor rosszabb lenne, mint előtte, csak megfázál.

Régen a beteges gyerekeket nyakig beásták a homokba a tengerparton a zűző napon, akár hiozsed akár nem, és ennek is valami hasonló volt az alapja. A melegben a homok kvarcszemecskéi felgyorsították a vérkeringést, a nagyobb hőhatás elpusztította a baktériumokat stb.

A sós fürdő (sóbarlang stb) mind ezen az alapon működik. A sdós fürdó elmulsztja a belső nőgyógyászati gyulladásokat, amik nem reagálnak az antibiotikumokra, és még rengeteg jó hatása van, csak azért nem a nőgyógyász, hanem a fürdősnéni kapja a borravalót.

Természetesen nem csodaszer, de kezeléskiegészítésként, kisebb nőgyógyászati bajoknál nagyon hatásos. (Sőt, elárulom neked, hogy mikor a gyerekek még kicsik voltak, és láttam, hogy lappang bennük valami, nekik is sósfürdőt csináltam, lehet cikizni.)