Az NLP előfeltevéseinek alkalmazása a valóságban

Az NLP nem csak a különféle mintákról szól, hanem a meggyőződések alapján való magatartásról és cselekvésről. A meggyőződések és előfeltevések mindaddig semmit nem jelentenek, amíg nem kapnak jelentőséget saját életünk irányításában. Értéküket csak akkor fogjuk megismerni, ha úgy cselekszünk, mintha igazak lennének.
A következőkben bemutatunk néhány olyan cselekvési módot, amelyeket úgy követhetünk mintha az előfeltevések a mi életünkre vonatkozóan is igazak lennének, továbbá néhány olyan cselekvést, amelyek ellentétesek az előfeltevésekkel.

1. Az emberek nem magára a valóságra, hanem tapasztalataikra reagálnak.
Cselekvés: Más emberek meggyőződésének és értékeinek tisztelete. Hagyni kell, hogy az embereknek meglegyenek a saját nézetei, miközben ügyelni kell arra, hogy mi is megőrizzük a sajátunkat.
Ellentétes cselekvés: Ha azt képzeljük, hogy mi képviseljük az igazságot, és mások tévednek, és ha ragaszkodunk ahhoz, hogy ők is ugyanúgy lássák a dolgokat, mint mi. (Különösen, amikor mi az NLP elveit követjük!)

2. Az, ha van választási lehetőségünk, jobb annál, mintha nem lenn.
Cselekvés: Mindig úgy kell cselekedni, hogy növeljük a saját választási lehetőségeinket, és másoknak is nagyobb választási lehetősséget biztosítunk.
Ellentétes cselekvés: Ha megpróbáljuk elvenni másoktól a választási lehetőségeket, amikor nem fenyegetnek sem minket, sem másokat.

3. Az emberek az adott időben a legjobb megoldást választják.
Cselekvés: Saját és mások cselekvését az adott időpontban végrehajtható legjobb cselekvésként kell tiszteletben tartani. Tudatosítani kell magunkban, hogy amennyiben másfajta nevelésben részesültünk volna, és más tapasztalataink és gondolataink lennének, és mi kerültünk volna ugyanabba a helyzetbe, mint mások, mi is ugyanúgy cselekednénk, mint mások. Meg kell értenünk, hogy mi sem vagyunk jobbak, mint más.
Ellentétes cselekvés: Ha azt gondoljuk, hogy másoknál jobbak vagyunk, és valamiféle „felsőbbrendű helyzetből” utólagos éleslátással elítéljük mások cselekvési módját.

4. Az emberek tökéletesen működnek.
Cselekvés: Minden cselekvésünket a tőlünk telhető lehető legjobbnak kell tekintenünk, miközben törekszünk minél többet tanulni.
Ellentétes cselekvés: Amikor másokat úgy kezelünk, mintha nem lennének elég jók, és állandóan kiigazításra szorulnának (és éppen mi vagyunk azok, akik ezt a kiigazítást” végre tudjuk hajtani!).

5. Minden cselekedetnek van célja.
Cselekvés: Pontosan tudnunk kell, hogy mik a saját céljaink, és a jól formált célok modelljét kell használni mások céljainak előhívására.
Ellentétes cselekvés: Amikor hagyjuk magunkat a véletlen szeszélyei szerint sodródni, mintha cselekvéseinek nem lenne célja. Amikor nem törődünk azzal, hogy mások mit akarnak.

6. Minden magatartásnak van valamilyen pozitív szándéka.
Cselekvés: El kell ismernünk a saját hibáink mögött meghúzódó pozitív szándékot. El kell ismernünk a mások cselekvése mögött húzódó pozitív szándékot is, miközben meg kell védeni magunkat a következményektől.
Ellentétes cselekvés: Amikor azt gondoljuk magunkról vagy valaki másról, hogy teljesen rossz emberek vagyunk, és elítélünk bizonyos cselekedeteket, amelyekről úgy gondoljuk, hogy senki számára nem hasznosak, bármennyire is vizsgáljuk őket.

7. A tudattalan elme kiegyensúlyozza a tudatosat, és nem rosszindulatú.
Cselekvés: Saját egészségügyi problémánkat úgy kell felfognunk, hogy szervezetünk megpróbálja gyógyítani magát.
Ellentétes cselekvés: Amikor azt gondoljuk, hogy az emberek lelke romlott, és hogy létezik a pszichológiai „eredendő bűnnek” valamilyen változata.

8. A kommunikáció értelme a kapott válasz.
Cselekvés: Jó kommunikátorként felelőséget kell éreznünk annak elmagyarázásáért, hogy pontosan mire gondolunk, mit akarunk közölni másokkal. Figyelmet kell fordítani a másik személytől érkező visszajelzésre. El kell ismerni mások szándékait, miközben figyelmet fordítunk az általunk másokra kifejtett hatásra, mivel ők észlelik ezt a hatást. A kommunikációban csupán válaszok vannak, kudarcok nincsenek.
Ellentétes cselekvés: Ha azt gondoljuk, hogy amikor kommunikálunk, és a másik személy nem érti, amit közlünk vele, az automatikusan a másik személy hibája, mivel egy ostoba személlyel állunk szemben. Amikor másokat annak alapján ítélünk meg, amit gondolunk róluk, magunkat pedig a saját szándékaink szerint.

9. Rendelkezésre áll minden szükséges erőforrás, vagy létre tudjuk hozni őket.
Cselekvés: Teret kell engednünk másoknak, és segítenünk kell, hogy megtalálják saját megoldásaikat. Tudnunk kell, hogy nem vagyunk reménytelenek, tehetetlenek és méltatlanok.
Ellentétes cselekvés: Amikor azt gondoljuk, hogy teljes egészében másoktól függünk a motiváció, tudás és jóváhagyás tekintetében. Amikor az oktatást úgy tekintjük, hogy valaki, aki a tudás birtokában van, átadja a tudást annak, aki nincs annak birtokában.

10. Lélek a test egy rendszert alkot. Ezek a személy különböző kifejeződési formái
Cselekvés: Gondolatainkra éppúgy vigyáznunk kell, mint testünkre, fel kell ismerni, és kerülni kell a mérgező gondolatokat és mérgező lelkiállapotokat éppúgy, mint a mérgező környezetet. Rugalmasnak kell lennünk a saját egészségi problémáink kezelését szolgáló eszközök megválasztása terén.
Ellentétes cselekvés: Amikor vegyi, kémiai megoldásokat alkalmazunk minden fizikai és lelki problémára, vagy a fizikai betegséget tisztán szellemi eszközökkel próbáljuk gyógyítani.

11. Minden információt érzékeink révén dolgozunk fel.
Cselekvés: Világunk határait ki kell tágítanunk érzékeink határáig. Állandóan igyekeznünk kell élesíteni érzékeinket, és kitágítani tartományukat.
Ellentétes cselekvés: „Ha nem látok valamit, akkor az nincs ott.”

12. A sikeres teljesítmény modellezése kiválósághoz vezet.
Cselekvés: Állandóan keresni kell a kiválóságot, hogy modellezni tudjunk. Észre kell vennünk saját kiváló pillanatainkat, és modellezni kell őket, hogy minél teljesebben ki tudjuk használni előnyüket. Tanulni kell mindenkitől, akivel találkozunk.
Ellentétes cselekvés: Amikor „velünk született tehetségünkkel” magyarázzuk kiváló teljesítményünket. Amikor nem adunk lehetőséget az embereknek a fejlődésre, ha úgy gondoljunk, hogy nem rendelkeznek ezzel a titokzatos „tehetséggel”. Amikor neheztelünk, ahelyett, hogy csodálattal töltene el minket, ha valaki valamit nálunk jobban csinál.

13. Ha érteni akarjuk a világot, cselekedjünk.
Cselekvés: Állandóan tegyük próbára képességeink határait, és vizsgáljuk felül meggyőződéseinket.
Ellentétes cselekvés: Amikor azzal büszkélkedünk, hogy milyen sok jól hangzó meggyőződésünk és eszményünk van, de soha nem ültetjük át őket a gyakorlatba.