Az NLP és a rendszerelvű gondolkodás

A tudásnak rendszert kell alkotnia – az egész nagyobb, mint a részek összege. Ez a rendszer egyik kulcsdefiníciója. A rendszernek vannak eredő tulajdonságai is, olyan tulajdonságok, amelyek a részek összekapcsolódása után jelennek meg, és amelyek a részek összegéből előre nem láthatók. Ez az, ami a rendszer megkülönbözteti a kupactól. A gépkocsi, amikor éppen nem működik, nem más, mint egy halom alkatrész. Minden alkatrész a helyén van, de mivel nincsenek megfelelő módon összekapcsolva egymással, egyikük sem működik. Egyetlen alkatrész meghibásodása elegendő ahhoz, hogy a teljes rendszer működésképtelenné váljék.
Az is igaz viszont, hogy egy kicsiny változtatással a rendszer ismét működőképessé tehető, vagy még a korábbinál is jobb állapotban hozható. Ez az emelőhatás elve (principle of leverage). Ez azt jelenti, hogy maximális eredményt érthetünk el a lehető legkisebb erőfeszítéssel. Emlékszik még az úgynevezett „pillangóhatásra”? Az időjárási viszonyok olyannyira összetett rendszer alkotnak, hogy elméletileg elképzelhető az a lehetőség, hogy egy pillangó, amely a brazíliai Rio-ban meglebbenti a szárnyait, elindít egy légáramot, amelyet az időjárási viszonyok annyira felerősítenek, hogy az angliai Surrey-ban vihart okoz.
A komplex rendszerek viselkedése soha nem számítható ki teljes pontossággal, és óriási hatás váltható ki nagyon kismértékű erőfeszítéssel.
A rendszerelvű gondolkodás a rendszer működési módja megértésérnek művészetét és tudományát jelenti. A rendszerelvű gondolkodás bármely rendszerre alkalmazhatjuk, legyen az fizikai, társadalmi, valamilyen élő, avagy mechanikai rendszer.
Az NLP a szubjektív tapasztalat szerkezetének, struktúrájának tanulmányozását jelenti. Ebből következik, hogy az NLP a rendszerelvű gondolkodás a szubjektív tapasztalatra való alkalmazása.
Minden ember rendszert alkot. A rendszerek világába élünk. Emlékezzünk rá, hogy a rendszert nominalizációnak számít, habár a rendszer valójában egy folyamat. Mondhatjuk tehát, hogy az ember olyan folyamat eredményeként létezik, amely fenntartja az életet és a gondolkodást.
Akármit teszünk és gondolunk, akármilyen az életformánk, legyenek akármilyen problémáink, minden a jelen pillanatban kell fenntartanunk, mivel máskülönben hogyan állhatnának, maradhatnának mindezek fenn?
A változás azt jelenti, hogy megállapítjuk, mikképpen tartjuk fenn a problémát a jelenben, majd emelőhatást (leverage) alkalmazunk. Ha már megértettük a probléma szerkezetét, felismerjük, mi gátolja a változást, és megtalálhatjuk a kívánt változtatás végrehajtásához szolgáló emelőhatás érvényesülési pontját (leverage point). Ha a változtatás ökologikus, javuláshoz fog vezetni. Ha nem az, akkor újabb problémákkal kell szembenézni.

Nominalizáció: Nyelvészeti kifejezés, amely egy igének elvont főnévvé, névszóvá való alakításának folyamatát, illetve az így kapott főnév megnevezését jelenti. Például: az összefügg igéből összefüggés lesz, vagyis egy folyamatból valamilyen dolog lett.