Inhomogenitás, asszimetrializálódás.

Ha a korongon az "előfeszítést", a homogén mágneses teret eltoljuk 6 óra irányába, akkor a 6 óránál keletkező feszültség nagyobb lesz, mint a 12 óránál tapasztalható, tehát megindul az "oda" áramlás, a korong belsejében. Ha a tapasztalható deltaU hasra ütésszerűen 0.01 V akkor az ekvipotenciál vonalat végigjárva meg tud történni a rekombináció. Tehát 6 órától 7,8,9,10,11,12 vándorlás indul meg, ami sugárirányban közelít az origó felé. Igen ám, de ehhez nem kell ekkora nagy deltaU, hanem kisebb is elég, tehát a nagy "körút" feldarabolódik kisebbre, és így már sok-sok kicsi örvényáramot fogok kapni.
Ezek alapján a javasolt kísérletet nem szükséges elvégezni, hiszen a 2 órai indukált feszültségek az 1-óra, origó irányába rögtön kisülnek, tehát baromira jól fog melegedni a korong.
A kísérletet azért javasoltam, mert azt hittem, hogy az 1 órai leszedőnél a 0->Bmax változás nagyobb meredekséggel fog hozzájárulni a Vkerületihez. És ez nem igaz. Mert asz adott kerületen, a lehetséges legtöbb B elmetszésnél fog kialakulni a legnagyobb Ui. Amíg be nem érek a homogén (sűrűsödési maximummal telített "Bé") térbe, addig nem kapok nagyobb U-t. (mivel azonos idő alatt a lehető legtöbb "Bé"-t kell tudni elmetszeni)
Sajnos az egy adott területről 2 féle leírást, jellemzés "hittem" egynek és erre, csak most jöttem rá.

Látod JFEry más is járkál tévutakon, elnézést kérek érte.

Igen, igazad van: " Szerintem a valóságban az a döfködés nem szálas, hanem egy erőtér " De hát a szemléletes magyarázatok szoktak sikeresek lenni. :-) …elektroncentrifuga .. nagyon buli jelző. :-)))

Mivel már van egy járható magyarázatunk, próbáljunk javítani valamit a rendszeren.
pld: "Tortásítsuk" meg a korongot, vagyis készítsünk bele sugárirányú bevágásokat. Azért, hogy ezzel csökkentsük az aszimertizálódás által keletkező örvényáramokat. Hát ebben nem sok hasznos dolgot látok. Ez egy jó módszer a kefék elreszeléséhez.
Pld: keressünk másféle anyagokat, és ezekből rakjunk össze egy szendvicses korongszerkezet. Másféle alapanyagokból kivitelezett 2 oldalas nyáklemez szerkezetre gondoltam. V.László munkássága alapján. Az anyagokkal szembeni elvárás: a vezető fóliák ne árnyékolják a "Bé"-t, a bélés pedig nagy belső ellenállású könnyen leváló elektronú anyagból legyen. (extrém egy elvárás mi?! :- ) )

JFEry, Silan: Azt hiszem, hogy nem egyformán értelmezitek elemi szálat. Használjatok inkább "egységnyi szálat" (mert az elemi végtelen kicsi is lehet JFEry értelmezésében, míg Silan: azt a minimálisan elfogadható keresztmetszetet érti amiben még el- meglehet vezetni egy elektront )

Na végre, hogy újra előkerült, és közzétehetem az alábbi gondolatsort:
Az egypólusú generátor fő problematikája nem a levett teljesítményben van, hanem a koronggal együttforgó mágnesek esetében tapasztalható jelenségben. Továbbá ennek magyarázatában. Mert ez a tapasztalati szituáció azt a magyarázatot (következtetést igényli) várja el, miszerint a mágneses tér nem az anyaghoz kötődik, hanem a térhez, úgymond a térbe van belefagyva. A térbeli állásához képes tudod értelmezni a korong egységnyi szálainak a mozgását és így az indukciót. A vas (és a mágnes) katalizátor szerepet tölt be: jelenlétükkel tud fennmaradni ugyan az a jelenség, amit egyébként a mozgó (az áramló) elektron kelt. Had hivatkozzak egy másik fórumra én is.:"PERPETUM MOBILE - talán mégis lenne ?", és itt a 112 és 114-es hozzászólásaimra.