Kedves V.László!
Az ötletedben szerintem az a csúsza, hogy a forgó mozgás nem szögek változásából áll hanem a szögsebesség csak jellemzi azt. Gondolom erről asszociáltad a vételen sok elemi szálat. Mi (illetve én) a végtelent mint fogalmat értjük és nem mint valóságot. Persze az általam leírt FET-tes áramkőr sem működik, de azért is kipróbáltam mert ha valami fizikán, az az ismert fizikán kívűlit keresűnk akkor azt át kell lépni, Ha a pincében a sötétben van valami, hiában keresed a padláson csak azért mert ott világosabb van.
Te az egyenáramon vagy fennakadva? Azt még csak értem! Én azt nem értem, bár Budó magyarázza, hogy egyáltalán miért van feszültség. Az egyenáram is hat a mágneses térre, pl. kitériti a Deprez műszert stb. Ha már megindult az áram azt elfogadom hogy az egyen mert valóban függ a forgás irány és a máneses tér irány viszonyától. Kicsit olyan -bár ez talán a fentiek miatt kissé hülye hasonlat- mint ha a normál generátorból mindíg csak az egy kötött, végtelenűl rövid időpillanatra vennél ki feszültséget és ezt végtelenűl rövid időn belül ismételgetnéd. (elektrononként.) Budó a Lorenz erőről magyaráz, de itt nincs a generátor feszültség termelő vezeték hossza és a mágneses tér között elmozdulás. Az elmozdulás a leszedő és a korong külsö széle közt kell, hogy legyen, de ott szükséges is. ( végeztem olyan összeállítással is kisérletet ami szerint a belső leszedő sem kell).
Valaki azt mondta hogy ez valami örvény áramú jelenség. Esetleg még azt el tudon képzelni -Bár nagyon eröltetve-, hogy ez valami azonos fázisban keletkező örvényáram de akkor hol keletkezik? Mivel a feszültsége a adott mágnesestérben lévő sugárszerű vezetőhosszától függ, akkor mért kell a mágneses térben lennie az akár pontszerű leszedőnek is? Ez az egész bűzlik és nem tiszta mint a gravitáció stb...
HA van fékező nyomaték -kellene lennie, de én még nem mértem!- akkor az a korongban folyó áram mágneses tere és a leszedő között kellene, hogy kialakuljon.
A golyóscsapágyat már kipróbáltam. Acélból van és azért kicsi a gördülési ellenálása mert baromi kemény az anyaga és így a golyók csak kis, szinte pontszerű felületen érintkeznek, nem is beszélve a nagy fodulaton kialakuló olajfilmről, a vas amúgyis rosszul vezet. A leszedők leginkább bronzból váltak be, a sokszorozásuk növeli a mechanikai terhelést és annak bizonytalanságát. A folyadékba mártás mehetne de ha a Budó féle leírás igaz csak nagyon sok ponton lehet leszedni az áramot de nem végtelen számún mert akkor a szögelfordulás értelmét vesztené. Jelzem a Neten találtam is Valaki által így elvégzett kísérletet és Ő sem tudott áramot mérni a teljes kerület higanyba mártása esetén. ( DePalma ebben is hazudott)
Lehet hogy nálam is a higany adná a megoldást de annak tulajdonságai miatt tartok tőle.(810 szervesvegyianyag gyártó az egyik szakmám, itt tudom mitől féljek!)Ezzel együtt ha nem lesz más kipróbálom, Az oldatok nem jók mert csak az ionos oldatok vezetnek de azokat az egyen áram bontja. tapasztalatom szerint, már a bronz érintkezők felületén lévő, odafújt kontanktspray is eletrokémiát jászik.(Nagy áram)
Van még egy kiagyalt ötletem a leszedőkre és ez is gördül, ráadásul a mágnesgyűrűk szórt mágnességét is munkára tudnám vele fogyni.nem tudok haladni vele mert már csak 2 pár mágnesem van mert a nagy fordulaton már a tizedgrammos "ütés" is szétrobbantotta őket.
A mágnes kinyerést én is így gyakorolom a háztartási sütőben.-jó büdös-

Köszönöm a segítségedet, segítő készségedet.

szerbusz!
JFery