Megnéztem Zágoni mester honlapján az általad emlegetett linket (http://hps.elte.hu/~zagoni/chat.htm ) ,
az ott található görbéket és a magyarázatot. Egyenlőre még nem érzem magam teljesen meggyőzve, első
ránézésre meglehetősen önkényesnek tünik a természeti és emberi tényezőkre való szétbontás. A 3. ábrán
a piros vonallal jelzett mért hőmérsékletváltozás gondolom stimmel, én is egy ehhez hasonló ábrára
emlékezve írtam le a (45)-beli megállapításaimat. Ezeken is jól látszik a 3 általam említett szakasz,
a 40-es évek közepéig tartó (én előbb 30-as éveket írtam,de vszínűleg rosszul emlékeztem) kb 0.5 fokos
növekedés, aztán egy 30 éves stagnálás, majd ismét növekedés.

Az alapvető problémám a b. ábrán szürkével jelzett antropgenetic (emberi hatás modellezése) grafikonnal
van. A modellből úgy tűnik, hogy 1970-ig az emberi hatás 0 volt, majd utána meredeken növekvő, míg
ha a széndioxidkoncentráció növekedését nézzük (ami sajnos itt nincs ábrázolva), az már a 30-40-es
évektől meredeken nőtt a 70-es évekig is, semmi sem indokolja, hogy ebben az időben az emberi hatás
nulla legyen. Igy persze a természet okozta hatás, ami feltehetőleg a mért és az emberi hatás
különbsége az ötvenes években enyhén pozitív lesz, ami pont ellentéte az én állításomnak. Még az sem
teljesen világos, az emberi hatás hogy lehet enyhén negatív a 40-es évek végén a (b) ábrán.

Az (a) ábrán látható modellben a természetes erők nem okoznak hőmérsékletnövekedést az utóbbi 20-30
évben, ezért az utolsó 30 év 0.5 fok körüli növekedését teljes mértékben az üvegházhatásnak tulajdonítja.
E modell alapján számolják gondolom a század végéig a 3-6 fokos melegedést. Ha viszont azt feltételezzük,
hogy az utóbbi időben pl csak a felét okozta a felmelegedésnek az üvegházhatás, a másik fele meg
természetes, akkor mindjárt csak feleannyi felmelegedés várható a következő száz évben ,mint az ábrákból
extrapolálható lenne.

Gondolom még sokféle modellt lehetne felállítani, és mondenki megtalálhatja a neki tetszőt.