Semmiképp sem akartam azt sugallni, hogy bármilyen lelki instabilitás vitt volna a HGY-be. De tudom, hogy a HGY elsô pillantásra elképesztôen személyes és ez kimondhatatlanul jól esik. Nagyon természetes a NS iránt kialakuló hűség és ôszinte rajongás is. Fôleg akkor, ha a gyöngéd törôdés amúgy valamiért nincs meg a kellô mértékben. a gyerekek, de a fiatalok is rendkívül igényesek.
SZVSZ ennyire nem biztos, hogy bármelyik történelmi egyház meg tudott volna érinteni, mint a HGY és NS, aki eleinte állítólag nagyon meggyôzô volt.

Ami pedig engem illet, bár HGY-s nem voltam, nem vagyok sem annyira józan, sem annyira kívülálló, hogy ne ismerném a fanatizmust, aztán meg a totális széthullást én magam is.

Bezony! :))