Nem jártam benne, bár talán nem sok híja volt. De osztálytársaim igen, még anno.

Az tűnt fel, mennyire labilisak lettek érzelmileg.
Szinte függôk, mintha NS helyeslése valamiféle mindennapi drog volna.

Meg aztán persze olvastam a Bartus-könyvet. NS, a megfélemlítô. Szerintem a szeme sem áll jól. Meg a kis ügyek a Hetekkel, meg a kicsi fiával. Meg az töméntelen mennyiségű lenyúlt pénz.
A legdurvább az volt, mikor Bartus leírta, hogy TUDTA, mikor átkozzák, annyira szarul érezte magát.

Igazán nem akarom leegyszerűsíteni a problémádat, de nem lehet, hogy valami köze lehet a HGY-hez? Mikor léptél ki? Nem lehet, hogy most nem találod a helyed?