Elütni nem, de amikor gyerek voltam, (mondjuk '80 körül) emlékszem, hogy autókáztunk, az út mellett libacsapat zabált, apám keze meg kilógott az ablakon, csak úgy lazán. Az autótól megijedve a csapat egyik tagja felröppent, a nyaka pont bele apám tenyerébe, amely reflex-szerűen összezárult, majd csodálkozva vitte a libát egy pár méteren keresztül, amikoris elengedte. Sose felejtem el csodálkozást az arcán :-)