Altalaban eleeeg egyszeru a kiejtees, az ä-t valahol e es a között kell ejteni, az s-t sz-nek, az y-t ü-nek Dupla egyforma maganhangzok ertelemszeruen hosszunak irandok. Ha meg van valami elteeres, azt irom:

hei, terve, moi, morjens, moro - mind kb. a sziaat jelenti, de ha a boltba bemegy az ember, akkor is ezt köszöni, szoval nem annyira "tegezödös"

moi-moi, hei-hei -szia, tavozaskor
nähdään - Viszlat
azert latom, nehanyat mar tudsz:
ei - nem
kyllä -rendben, oke
kiitos - köszönöm
hyvä - jo
iso - nagy
pieni - kicsi
kahvi - kave
olut - sör

"kerek"-et nem hasznalsz, csak megmondod, mi kell, es ha baromi udvarias akarsz lenni, hozzateszed, hogy kiitos...

Kiitosra lehet valaszolni, hogy ole hyvä.

Milyen kifejezesek kelleneenek? Csak ird...

ja - es
jo - igen (sved, de eleeg elterjedt a finnek köreeben)
minä - en
sinä - te
minä olen - en vagyok
sinä olet - te vagy
(nepnyelvben mää oon, tää oot, de a finn nyelvkönyvekben es a hivatalos finnben a fenti szerepel)

leipä - kenyer
voi - vaj
makkara - kolbasz/virsli/hurka stb...

totta kai! - hat persze!

Összevissza jönnek a szavak, tenyleg inkabb kerdezd, mi kell...

Hyvä huomenta - Jo reggelt
Hyvä päivä - jo napot
Hyvä iltaa - jo esteet
Hyvä yötä - jo ejszakaat

szamok sorban(0,1,...):
nolla, yksi, kaksi, kolme, neljä, viisi, kuusi, seitsemän, kohdeksän, yhdeksän, kymmenen

tyttö - lany
poika - fiu
wc-n:
Naiset - nök
Miehet - ffiak

Gondolom, mindjart jön Werner Zsolt is, aztaan ir rendesen.