Nekem tulajdonképpen rém rokonszenves az a toleráns együttérzés, amit te a szeretet szerves részének tartasz, de sajnos az általad adott interpretáció szerintem csak meglehetősen különleges körülmények között működik: nevezetesen csak két olyan ember között, akik teljesen egy hullámhosszon gondolkodnak és teljesen azonos értékrenddel bírnak (ami egy igen ritka szituáció). Már csekély eltérés esetén is előfordulhat ugyanis, hogy a másik sértőnek vagy fájdalmasnak érez bizonyos dolgokat. Vagy talán az igaz szerelem még ilyesmit is legyőz? Én erősen kételkedem...