A besenyők Katona-Kiss adatolása szerint (muszlim források) 770 - 820 között hagyták el az Aral-tó környéki szállásaikat, és vonultak nyugatabbra, azaz a Volgához.  Vagy itt találták a magyarok egy részét, vagy tolták őket maguk előtt -- aztán a Volgán túlra is.

 

---

 

Ránézésre is ugyanazok az összetevők részben, mint a honfoglalóknál:

 

 

"A besenyők pedig elmenekülvén, szertejártak, kutatva hely után, ahol megtelepedhetnének „rábukkanván (?!) a türkökre (- magyarok) háborúban legyőzték, kiverték és elűzték őket s letelepedtek azon.Vs itt élnek/.. mind a mai napig ötvenöt (895?) esztendeje.” „ Tudnivaló, hogy egész Besenyőország nyolc tartományra oszlik s ugyanannyi nagy fejedelme van.” A tartományok: Erdim, Csűr, Jula (Gyula), Külbej, Karabaj, Tolmács, Kapán (Koppány?), Csabán (Csaba?). Fejedelmeik nevei: Bajcsa, Küel, Korkutaj, Ipa (Apa?), Kajdum, Koszta, Jazi (Jász?), Bota.” A nyolc tartomány negyven részre oszlik és vannak kisebb fejedelmeik is.” A törzs- és fejedelem nevekkel kapcsolatban megjegyzendő, hogy Ibn Hayyan 942. évből való feljegyzésében a vezérek között szerepel: Gyila, Ecser, Bulcsudi, Basman, Laber, Garod, Harhadi.53 A besenyőkkel tehát feltétlen számolnunk kell már a IX. századtól, s ugyanígy az alán-magyar népcsoporttal is!"

 

BAKAY KORNÉL 

Őstörténetünk régészeti forrásai

 

 

Gyula és Koppány övezi a KM-et.

 

Lehet ez ennél beszédesebb?