Első pillanatban én sem értettem, de végül is igaz.

Arról van szó, ha felvételkor mondjuk durván lefelé buktattad a gépedet, akkor egy épület képe trapéz lesz. Az épület felül keskenyebb, alul szélesebb. A mikor a Photoshoppal ezt téglalappá varázsolod, akkor az épület felső részét megnyújtod, megszélesíted. Ekkor jön létre az, hogy a Photoshop a nyújtás és felméretezés során interpolál. Persze nem a kép felétől, hanem ezen példa esetében alul marad a méret, a teteje felé haladva a nyújtás egyre fokozottabb lesz. Azonban mivel ez a ,,kihúzás" általában 10-20% alatt marad, a képromlás szinte észrevehetetlen mértékű.

Például ma már egy festmény reprodukciónál a téglalappal nem babrál az ember kockánként 15 percet, mint régen a diafilm esetében, hanem nagyjából beállítja, csámpásan kattint egyet és majd a képfeldolgozásnál pixel pontosan megigazítja.