Szrogh: Bár vizsgáltam, de nem találtam egzotikusabb, de még számba vehető nyelvekből (pl. az örményből) levezethető eredetet. Ezért maradtam a szláv etimológia lehetőségénél. Az oroszból ismert a Строг (Sztrog), a lengyelből pedig a Srogi vezetéknév. Ezek mögött egy közszláv melléknév álla, melynek mai alakja az oroszban строгий (sztrogij) ’szigorú, kemény, zord, nem elnéző’, a szlovákban strohý ’szigorú, kimért, rideg; puszta, egyszerű’, a horvát-szerbben strog ’szigorú’.

Szláv alapon a név a melléknév rövid (névszói), azaz -ий (-ij) ~ -i ~ -ý végződés nélküli alakjából alakulhatott ki. A -t- kiesése vagy az egyszerűsödött ejtés írásbeli megjelenése (hasonlóhoz vö. magyarosodott Styaszni < szlovák šastný ’boldog, szerencsés’), vagy a melléknév archaikus alakját megőrző régiség (vö. t nélkül magyar szerda <~ szerb-horvát sreda, lengyel œroda, de t-vel szlovák streda ’szerda’).