"Az alapja pedig az lehet, amiről beszéltem. Amikor hangokat nyomatékosítunk a magyarban, ösztönösen kétféleképp tesszük pl. szö, vagy esz - tehát nem csak balról jobbra, hanem jobbról balra is tudunk képezni hangokat."

Még egyszer mondom, aki kettő, vagy annál több hangot tud kiejteni, az bármilyen sorrendben képes azt megtenni, ez NEM magyar nyelvi sajátosság.

Két hangot ismétlés nélkül CSAK kétféle sorrendben lehet kiejteni: AB, vagy BA. Nincs itt semmilyen hangátvetés, egyszerűen ezek a lehetőségek vannak.

Amit Te nyomatékosításnak nevezel egy más kérdés (bár nem egészen világos, hogy mit értesz alatta, mert ezt még nem fejtetted ki, pedig szívesen venném, mert akkor akár közös nevezőre is juthatnánk...).

 

Egy szóösszetételben van  egy alapszó - ez a második, és van egy pontosító, mely leszűkíti a fogalomkört, ez az első szó. A gyökök hangjainál ugyan ez a képlet érvényesül mindenféle képzelt hangátvetés és nyomatékosítás nélkül.

A CSuR-og gyöke esetében az alap-fogalom a folyamatos, gyorsan ismétlődő mozgás. Ez az R hang jelentése.

A CS pedig a víznek (is) jellegzetes hangja. 

Az u pedig a távolabbi, ill. távolodó dolgok egyik hangja.

Tehát olyan folyamatos mozgásról van szó, amely vízre (is) jellemző és elfelé - jelen esetbe lefelé - történik.

 

A ReCS-eg gyökben a mássalhangzók fölcserélődtek, mégsem beszélünk hangátvetésről, és nyomatékosításról sem.

Egyszerűen a CS hang jelentése lett az alapfogalom, amely a víz hangjára emlékeztet, ahhoz hasonló.

Az R hang pedig az erőteljes, gyors ismétlődés hangjaként pontosítja, hogy itt másról van szó, ez a gyök egy kemény tárgy törésére utal.

 

"hangátvetés a sz -hangunk előtt és után, ill. klasszikus szóképzések előtte és utána:"

sz-ő

ő-sz

Én semmilyen hangátvetést nem látok csupán felcserélt sorrendet.

Nem is értem, mit jelent nálad a 'hangátvetés' kifejezés, kérlek magyarázd el, mert számomra nem világos. Miért használod ezt a szót? Mi az oka?