Göbekli Tepe kőoszlopainak elrendezése és díszítése felveti azt a lehetőséget, hogy az ősi emberek az égi jelenségekhez, mint például csillagképekhez vagy égitestek mozgásához igazították azokat. Az oszlopok elhelyezkedése és a rajtuk látható motívumok, mint például állatok és geometriai alakzatok, sok kutatót arra késztet, hogy az égi jelenségekkel való kapcsolatot feltételezzenek. Az építmények északi tájolása is fölveti azt, hogy a csillagászat és az égi jelenségek megfigyelése fontos szerepet játszott a közösség műveltségében. Kézenfekvő feltételezésnek látszik, hogy a körtemplomok szoros kapcsolatban álltak az égbolt megfigyelésével, az ősi emberek valószínűleg figyeltek az égboltra, és az égi jelenségeknek különleges jelentőséget tulajdonítottak. A faragványok tehát csillagképeket utánozhatnak. Nagyon nagy ész nem kell ennek belátásához. 

Martin Sweatman és Dimitrios Tsikritsis elmélete, javaslata, hogy a faragványok a mintegy 12 900 évvel ezelőtti üstökösbecsapódás, légkitörés vagy pusztító meteorraj által okozott pusztításnak állítsanak/állítottak emléket. Göbekli Tepe és az ősi emberek szándékainak és kultúrájának pontos megértése nagyon nehezen rekonstruálható, de Sweatman és Tsikritsis elmélete szerint az oszlopokon látható állatok és geometriai alakzatok nem csupán díszítőelemek, hanem ezek az ősi emberek próbáltak valami fontosat közölni az utókornak. Számomra kielégítő ez az elmélet. 

A táskácskák naná, hogy az Univerzum tudását jelképezték. Főleg akkor, ha a fenti elmélet értelmében azok a lenyugvó napot szimbolizálják az év kulcsfontosságú időpontjaiban. A napfordulók és napéjegyenlőségek pontos megfigyelése, ismerete az én értelmezésem szerint a kozmosz tudása is.