Nem biztos hogy csak a gyökérrendszerben van a különbség.

 

(Általában mindenhol az oltástjavasolják, mert az biztosítja a 100%-os génazonosságot.)

Azonban  (na jó ez csak elmélet, de mi van ha mégis):

Mi van ha a növényi szövetek sem képesek a végtelenségig nőni és megújjulni.

Nem tudnak a végtelenségig szaporodni.

Elöregednek, és ez először csak a betegségeknek való kevésbé való ellenállóságon

mutatkozik meg, hamarabb kapja el a gombás meg a mit tudom én milyen betegséget, meg 

néha hirtelen meghal a fa, még akkor is ha az alany ami táplálja új és erős.

 

Az én Magyar Kajszi fámon lévő nemes rész már lehet hogy 1798- ból származik,

szóval 226 éves.

 

(1798-ban 7 barackfajta leírását közölte. Colin /Esterházy Miklós kismartoni udvari káplánja/ gyümölcsészeti munkájában (1802) 8 sárgabarackfajtát mutatott be. - és itt már említették a Magyar Kajszit)

 

De- ez sem lehetetlen- lehet hogy csaknem félezer éves.

(i Gesner 1561- ben kiadott Horti Germaniae című munkája is, amelyben leírja Woyssel sziléziai polgár kertjét. Itt említi a magyar kajszibarackot, mint amely „magna et optima”, azaz nagy és legjobb. A Magvar kajszi német neve Ungarische Beste, francia neve pedig le Meilleur de Hongrie)

 

Értitek amit írok? Tavaly vettem a faiskolában, de lehet hogy a folyamatos oltás (klónozás) miatt

a rajta lévő nemes rész szövetei, sejtjei akár félezer évesek is lehetnek.

Ilyen idős fa már nem is él ebből a fajtából a földön.

 

Meg lehetne fiatalítani? 

Mi van ha pld papírzacskó + fültisztító pálcikával egy ágon gondoskodunk az önbeporzásról,

és annak az ágnak a magjából nevelünk új növényt MAGVETÉSSEL, és 100% genetikai egyezéssel,

de nem egy félezer éves fa lesz a nemes részünk,

hanem egy teljesen új idén kelt új sejtekkel, vadonat új szövetekkel stb.

 

Kíváncsi lennék mire lenne képes egy ilyen fa.

(Magasabb életerő, jobb betegségeknek való ellenállás, jobb termés?)

 

Ha igen, akkor ezt kellene a talajnak megfelelő alanyokra továbboltani..

 

SzóvaL A MAGONC ÉS AZ OLTVÁNY KÖZÖTT csak a gyökerekben van a különbség, hanem

a nemes rész szöveteinek a biológiai öregségében, életkorában is.