Napszél
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

"A napszél plazmája találkozik a csillagközi térrel
A napszél töltött részecskék plazmaáramából és mágneses térből áll,
melyek egy csillag felső atmoszférájából lökődtek ki.

A napszél következménye
az egész Naprendszerre hatással lévő helioszféra,
ami a Nap körül kialakuló „buborékként” képzelhető el,
ami a Napból, mint „mágneses kút”-ból indul,
és amit a napszél óriási méretűre felfúj.
Minden bolygó belül van ezen a „buborékon”,
beleértve a Pluto törpebolygót is."

Háát... ezt eddig nem tudtam, hogy a "napszél" ilyen messzire 'terjed'... !
És így - ha belegondolok...-, a "napszél" 'helyi erősségével' is lehet magyarázni,
az üstökösök -Naptól távolabb nagyobb, közelebb kisebb-
látszólagos? 'kóma ánomáliá'-ját !

Mert ha pl. az üstökös elég távol van a Naptól, akkor
a "napszél" 'hard részei' (a protonok) felmelegítik a felszínét,
így onnan a 'könnyebb elemek' üstökös-körüli pályára állnak,
de mivel ezek 'töltéssel' rendelkező részecskék, ezért
a 'távolban', az 'ottani' kis erősségű Nap mágneses tér,
nem tudja annyira 'összenyomni' az üstökös kómáját ,
mint a Nap-hoz közelebbi erősebb Nap mágneses tér ...
Ahogy a "tokamak"-ban is a mágneses tér 'nyomja össze/egybe',
a 'fúzióztatni szándékozott' töltött részecskéket...
("helyes a bőgés, karámfőnök ? " ;)
;-)