Jupiter felemelkedése

 

 

Ellen White a Bizonyságtételek 1. kötetében, majd később, az Életünk és munkánk c. önéletírásában megemlíti Bates kapitányt, aki kételkedett White szolgálatában, ám a prófétanő egy látomása meggyőzte arról, hogy el kell fogadnia őt, mint Isten szócsövét, küldöttét. Ellen így számol be az eseményről:

 

Néhány hónappal menyegzőnk után férjemmel a Topsham-i értekezletre utaztunk (Maine állam), ahol Bates vén is jelen volt. Akkoriban nem egészen hitte, hogy látomásaim Istentől származnak. Ez az összejövetel igen érdekes volt. Isten Lelke nyugodott meg rajtam, s első ízben láttam a többi bolygót. Mindjárt el is mondtam, amit láttam. Bates vén megkérdezte, hogy tanultam-e csillagászatot? Megmondtam neki, hogy nem emlékszem, hogy valaha lett volna csillagászatról szóló könyv a kezemben. Így szólt: "Ez az Úrtól van." Soha azelőtt nem láttam oly felszabadultnak és boldognak. Arca mennyei fénytől ragyogott, és hatalmas tanítással szólt a gyülekezethez. {BT1 §11.11}

George R. Knight: Ellen Gould White élete és szolgálata  c. könyvében így ír erről az esetről: "A fordulópont 1846 novemberében egy topsham-i (Maine állam) látomás után következett be Bates számára. Abban a látomásban Ellen White csillagászati információkat közölt, amit emberileg egyáltalán nem tudhatott. Bates, az egykori tengerész, aki továbbra is foglalkozott a csillagászattal, a látomás után rákérdezett Ellen White e területen való jártasságára. Látva, hogy Ellen elég rosszul informált, azt a következtetést vonta le, hogy valóban Isten tudatta vele a tényeket a legfrissebb csillagászati ismeretek szerint. E tapasztalat után már erősen hitt Ellen White szolgálatában." (Advent Kiadó Budapest, 2000. 30. oldal)

 

Az alkalom bizonyos részletei fennmaradtak Loughborough könyvében[2], a Nagy Második Advent Mozgalom c. munkájában. Itt egy bizonyos Mrs. Truesdail levelét idézi a 260-261. oldalon. A hölgy levele így szól: "White testvérnőnek nagyon gyenge volt az egészsége, és miközben imák hangzottak el, az Isten Lelke nyugodott rajtunk. Hamar rájöttünk, hogy nem érzékeli a földi dolgokat. Ez volt az első látása a bolygók világáról. Miután fennhangon megszámlálta a Jupiter holdjait, majd nem sokkal később Szaturnuszéit, adott egy szép leírást az utóbbi gyűrűiről. Azután azt mondta: "A lakossága magas, méltóságteljes emberekből áll, ellentétben a Föld lakosságával.  A bűnt nem fogadták be itt . ' Egyértelmű volt, látva Bates mosolygó arcát, hogy a látomások forrásai iránt való kétségei hamar elhagyták őt. Tudtuk, hogy Bates kapitány nagy szerelmese volt a csillagászatnak, mivel kérésünkre gyakran azonosította az égitesteket. Amikor White testvérnő válaszolt a kérdéseire a látás után, és elmondta, hogy ő soha nem tanult, vagy szerzett más módon tudást ebben a tárgyban, Bates tele volt örömmel és boldogsággal. Méltatta az Istent, és kifejezte meggyőződését, hogy ez után a bolygókra vonatkozó  látás után többé nem fog kételkedni. "- (Mrs. Truesdail levele január 27, 1891)

James White is hivatkozik később erre az esetre a "Szó a kicsiny nyájhoz" c. írásában, megemlítve a Jupiter és a Szaturnusz nevét.

 

Forrás:http://www.szaboferenc.hu/tanulm/egwhite.htm#_Toc457215399