https://www.ksta.de/koeln/koelns-verkehrspolitiker-fuerchten-um-gestrichene-kvb-projekte-781466

Ez egy friss (azt hiszem, ez is fizetős). A hangsúly itt is az elmaradó fejlesztéseken van, de megemlíti, hogy 30 buszvonal megszűnik vagy ritkábban fog járni: "Vorgesehen ist unter anderem, dass 30 Buslinien entweder gestrichen werden oder mit ausgedünntem Fahrplan auskommen müssen"

Kölnben, meg a legtöbb német nagyvárosban, kicsit más a logika, mint Budapesten. A fejlesztések gazdája is a helyi közlekedési vállalat, a KVB, ezért a kötöttpályás fejlesztések törlése és a járatritkítás egyaránt a KVB üzleti tervében szerepel, amiről az önkormányzat illetékes testülete, mint a KVB felügyeleti szerve, tárgyal. 

A helyzet nem egyszerű. A magyarhoz hasonló, túlnyomórészt adóbevételekből üzemeltetett tömegközlekedés Svájcban, Hollandiában, és egészen a közelmúltig Németországban is ismeretlen volt. Kölnben a teljes árú havibérlet 130 euró, ez a budapesti árszint több, mint ötszöröse. Eközben a gázolajat, áramot, tartalék-alkatrészt a KVB is kb. annyiért kapja, mint a BKV. A legutóbbi sztrájkhullám előtt a buszvezetői alapbér 2.700 euró bruttó volt, amit több, mint a BKV-s bér, de azért nem a többszöröse. A sztrájkok után most 3.000 euró az alapbér. Ráadásul Németországban nincsenek államilag finanszírozott diák- és nyugdíjaskedvezmények se, szóval még ennyi pénz se jön az államtól. De a drága bérletből azért ki lehetett hozni, hogy a folyó költségeket a jegyárbevétel teljes egészében fedezze, az amortizációra kellett a tartománynak és a városnak beszállnia. 

A Deutschlandticket bevezetésével ez a rendszer összeomlott. Az állam és a tartomány valamennyit pótolnak a bevételkiesésből, de az egy fix összeg. A jegy árát emelni már nem lehet, mert az utasok többsége D-Tickettel jár, annak az árát meg központilag szabályozzák. Már a szint tartásához is a tartománynak és a városnak kellene több pénzt beletolnia, de nincs miből, a hitelfelvételt pedig tiltja az alkotmány. 

A munkabérek jelentősen nőttek, az energiaárak szintén, a bevétel csökkent. Itt az önkormányzatnak túl sok menekülési lehetősége nincs. Most úgy döntöttek, ez is benne van, hogy 160 millió eurót (kb. 60 milliárd forint) tud a város évente beletolni, több nincs. Az államtó és a tartománytól jövő pénzekkel együtt, a KVB terve szerint, ehhez törölni kell a tervezett fejlesztések nagy részét és ritkítani kell a járatokat.