A 10-12 tonna tengelyterhelés nem volt gond a maga korában, mert a fővonalakon is rövid kéttengelyes kocsik közlekedtek, amik belefértek ebbe a tengelyterhelés kategóriàba. Tehát korlátozás nélkül lehetett árut feladni. A nagyobb tengelyterhelés csak a fővonali mozdonynak kellett.

Az már nem a hévek hanem a MÁV bűne hogy a legtöbb vonalon képtelen volt lépést tartani a technikai fejlődéssel. Így aztán műszakilag "végelgyengülésben" volt egy rakat mellékvonal a 70-es évekre, míg mondjuk a csehszlovákoknál, románoknál nem.

250 méteres ívsugár azért nem volt akkora gond a magyar hálózaton, szvsz egész kevés az olyan vonal amit a vonalvezetése, ívviszonyai tettek gyakorlatilag használhatatlanná. Ilyen a Pécs-Bátaszék és a Szilvás-Putnok, a 13-as meg a 35 közepe: ezeket nem így, nem ilyen nyomvonalon kellett volna építeni. De a legtöbb mellékvonalon, különösen az alföldön nem gond felbővíteni az íveket, sok helyen meg is lépték, pláne ha csak 5 kilométerenként kell egyhez hozzányúlni.

Van példa az ellenkező végletre is, nagyon szépen kihúzták vonalzóval a Kál-Kápolna - Kisújszállás, Mohács-Villány vonalakat csak épp nem érintenek útközben semmit. Fővonalakon meg még több ilyen van: 150, 17, 60, 5, 82, ahol HÉV nyomvonalvezetéssel előrébb tartanánk.