Főleg arra gondoltam, amikor mentális leépüléssel vádoltalak meg, hogy általában meglehetősen érzéketlen vagy mások szenvedése iránt, hogy belerúgsz a földön fekvőbe (Merengő). És nem érzékeled, hogy ez nem helyénvaló. 

Amikor nem fejlődünk, akkor általában csak rövid ideig stagnálunk és utána leépülés következik, ezt mindenki tudja. De a folyamat nagyon sokáig meg/visszafordítható. Egy évtizedek óta tartó alkoholbetegség, amikor nem tesznek a gyógyulásért semmit, vagy csak nagyon keveset, nagy pusztítást tud véghez vinni a pszichében. A való életben is ismerek ilyet, sőt személyes megélésem is van ebben korábbról.

Dicséretes, hogy józanság-, avagy pihentetési naplót vezetsz, de nem elég az üdvösséghez. 

Az elszigeteltség ezen felül is csak még jobban beszűkíthet téged, ha sokáig tart. Ezért lenne nagyon fontos a helyi AA-t meglátogatnod, és ott kapcsolatokat teremtened. Van a városodban gyűlés, az égvilágon semmit nem veszíthetsz, ha megnézed magadnak.