Brighton. Az utolsó helyszín London előtt. Szombat délelőtt, gyönyörű idő volt. És tömegek. Az állomástól egyenesen vezet le az út a tengerhez. Inkább gagyi üzletek, mint nem. A leégett móló maradványai  még láthatók. A parton már nyitva voltak a különböző evő-ivó helyek. Egyszerűbbek. Tengeri herkentyűsnél kis dobozokban mindenféle, a rák chili szósszal nagyon jó volt. volt. Családok gyerekekkel,  kutyasétáltatók tömegei. A fő mólóval az a gond, ami az ilyen helyszínekkel általában. MIre használják. Többnyire valami gagyira.  Néhány álló fogyasztásos evőhely, átlagosnál kínaibb szuvenír boltok. A legvégén vidámpark,kb mint nálunk 1970-ben, de lehet, hogy korábban. Előtte játékterem, flipperek, pénzbedobósok.

A  móló bejáratánál fish and chipses. Jó volt, krumpli elég sótlan mindenki vadul sózta. 13 gbp /adag. Nagy adag. De a szép idő mindent megszépített. Utána elsétáltunk a látnivalóhoz. A Royal Pavilon, IV. György nem is tudom mije. Talán Capriccio. Olyan sokáig várta régensként, hogy a porfíria miatt megőrült apja végre meghaljon éskirály legyen, hogy úgy gondolta, mindent megérdemel. Neuschwainstein. Vagy Disneyland. Kínaias-indiaias Disneyland. Persze számos eredeti ázsiai tárggyal.

Egyszer látni kell, kétszer nem szabad. 18gbp, ez is éves jegy. Már Viktória is le akarta bontatni. IV. György a nagybátyja volt.

Én azt gondoltam, hogy Brighton elegáns. Valamelyik Poirot film végződik a mólónál, Hastingnek van valami szerelmi ügye. Ott elegánsnak tűnt. Persze akkor más világ volt, a tengerparti üdülőhelyekre csak a kiválasztottak  jártak, most pedig mindenki Minden ilyen tengerparti üdülőhely  kicsit gagyi. Tudhattam volna, de nem esett jól.

Szóval itt a vége, remélem angliai utazáshoz valaki tudja majd használni.