Salisbury. A katedrális és a város eredetileg fent volt a környéki hegy oldalában. De ott állandóan összetűzések voltak a helyőrség katonáival, nem volt jó a vízellátás és nagyon erős volt  szél. Ezért a püspök engedélyt kért a pápától és a királytól is, hogy leköltözhessenek a városba. 1220-ban. A fenti épületet lehozták, áthozták és felépítették az új katedrálist, csupán 40 év alatt.  A többi katedrális Angliában és másutt is évszázadokig tartott. Legjellemzőbb vonása az egységes stílus. A régi helyszín elnéptelenedett.  Ez az ország legmagasabb templomtornya, 123 méter. A talaj mocsaras,  torony már a 17. században dőlt. Christopher Wren erősítette meg.   A négyzetnél látszik ,hogy  hajlottak az oszlopok.

Ez a belépéskor lélegzetelállító templom. Kihasználtuk az éves jegyet, 12,50gbp. Bementünk azon a napon, amikor Southhamptonban voltunk, kicsit több, mint egy órányit és másnap reggel még egyszer. Első nap megnéztük a káptalantermet. Szép, a falakon 13.századi reliefeken bibliai történetek, olyan mint a képregény. A káptalan teremben van a templom legfontosabb kincse,  egy eredeti Magna Charta. Összesen 4 példány van belőle, ez nincsen lepecsételve. Tárlókban mindenféle magyarázatok a jelentőségéről.  Maga az irat egy kis sátorban van, ahol kicsit sötét van és nem lehet fotózni.

Után bementünk a templomba, volt még egy fél óra zárásig. Akkor hallgattuk a gyerekkórus próbáját. Gyönyörű volt.  Elég sokan voltunk még, a személyzet körbement, mondták, hogy lehet maradni az esti istentiszteletre, de akkor nem lehet körbejárkálni