Üdv!

 

Örülök neki, hogy a sok félreértésnek, avagy meg nem értésnek lett legalább egy ilyen pozitív hozadéka is, hogy megtaláltad az 1878-as listát.

Nekem már nincs rá szükségem, befejeztem a "téglás" pályafutásomat, fantasztikus 77 darabból álló gyűjteményem ipartörténeti műkincsből építőipari alapanyaggá minősült vissza.

Nem sértődtem meg, én elkeseredni szoktam, a megsértődés az erősek, vagy magukat erősnek gondolók asztala.

Nem háborodtam fel, hogy nincs 1878-as lista számomra: elengedtem veled együtt, meg a "téglás" léttel együtt.

Annyi siker ért már más területen - és persze más humán hozzáállású közegben - hogy inkább én is oda fektetek időt, pénzt, energiát, ahol értelmét látom.

Keresőszavak: szerinted ilyen ismeret nélkül tudnék folyamatosan szaklapokban cikkezni, meg könyveket írni, vagy türelem nélkül családfát kutatni?

Búcsúzóul:

 

A Körösladányi téglagyártásról

 

1892-ben Körös-Ladány településen egy téglaégető, Molnár István és egy tégla és cserépgyáros dolgozik, Zsiga (Zsigmond) András (1852. Békéscsaba – 1903.III.27. Körösladány).

1904-ből újsághirdetés:

Eladó tégla- és cserépgyár.

Haláleset miatt eladó egy jól berendezett és igen jóforgalmú tégla és cserépgyár Békésvármegye Körösladány községében (vasútállomás).

A tíz katasztrális hold terjedelmű telepen, mely közvetlen a község és transverzális út mellett fekszik, jó kényelmes lakás és szőlőültetvény is van szükséges melléképületekkel és munkáslakásokkal.

Értekezhetni a tulajdonos özvegy Zsiga Andrásnéval (született Nemes Julianna 1852. – 1943.VI.16. Körösladány).

1911.V.21.-i BÉKÉS újságból:

A körösladányi gőztéglagyár. Körösladány községben egy nagyobbszabású gőztégla- és cserépgyár létesítése van tervbe véve Az elöljárói tanács tekintettel arra, hogy a gyártelep a tégla- és cserépgyártás céljaira kitűnő anyaggal rendelkezik és igy feltétlenül versenyképesnek ígérkezik, továbbá hogy szociális szempontból is kívánatos annak létesítése, mert a körösladányi munkások tekintélyes számban nyerhetnek ott alkalmazást, azt a javaslatot tetté a képviselőtestületnek, hogy a kibocsájtandó részvényekből 20 darabot — á 500 korona — jegyezzen. A képviselőtestület azonban csak 5 darab részvény jegyzését mondotta ki és az erre vonatkozó határozatát jóváhagyás végett beterjesztette a vármegyéhez.

1913-ban a Körösladányi Tégla-, Cserépgyár és Villamos Részvénytársaság május 25-én, délután 3 órakor a községháza tanácstermében közgyűlést tartott.

1920-ban árverésre van bocsájtva a gyár.

1930-ban Körösladányban a Tégla- és Agyag-árugyár: Iványi Aladár és Társai téglagyára működik. Ez a cég 1935-ben tönkrement, 1936-ban elárverezték.

1935-ben az alábbi cégek és magánzók dolgoznak Körösladányban:

-          Első Körösladányi Gőztégla és Agyagárúgyár

-          Megyaszai és Társai, Tégla és Cserépgyára

1951-ben már csak egy téglagyár termelt, ekkor a Békés Megyei Tanács az üzemeltető.

1953-ban készült el az új présház.

1961-ben le lett állítva, gépi berendezéseit elvitték. A helyi TSz csibenevelőt alakított ki benne.

1965.IV.1.-én újra lett indítva, ekkor már a DTCsV az üzemeltető.

1968-ban a MÁV nagyvasúti vonala alatt kisvasúti aluljáró épült.

1972-ben megkapta az ÉLÜZEM címet.

1985-ban állította le a DTCsV, hogy korszerűsítse az anyagmozgatást, de ez elmaradt, a gyár nem indult újra.