Másnap csomagoltunk. 10-re el kellett hagyni a lakást. Utasítások voltak a házirendben, mi ilyenkor a teendőnk. Nincsenek kukák a házak környékén, hanem föld alatti tárolókban tartják a szemetet, amiket kártyával lehet nyitni. Ezek nz utca végén lévő kis téren voltak találhatók. Első látásra konténereknek tűntek, de csak a szemét ledobó van a föld felszíne felett. A kártyát odaérintve tudtuk felnyitni, pont úgy nézett ki, mint egy panelház ledobója. Külön volt a szelektív konténer. Csak üveget és papirt gyűjtenek. A lakásban a termosztátokat 14 fokra kellett állítani mielőtt elhagytuk azt.

Csomagokkal Haarlem felé vettük az irányt.  Az állomáson a peronon van a csomagtároló, de pont úgy működik mint a legtöbb (pl. Leidenben), a kiválasztott szekrénybe bezsúfoltuk a három csomagot, kártyával fizettünk, mire kattant a zár, és kaptunk egy nyomtatott cetlit QR-kóddal és az adatokkal. Ezt kell leolvastatni, és már nyílik is a szekrényünk ajtaja.

Az állomásokra csak megváltott jeggyel lehet bemenni, amit a beengedő kapuknál kell leolvastatni (mint jobb helyeken a metróknál). A jegyeket meg kell őrizni, mert a célállomáson csak ezekkel lehet kijönni. Ha returt vettünk, akkor visszafelé is így működött a dolog. Ha van egy időintervallum (talán 1 óra), am0g ki-be lehet egy állomáson vele mászkálni. Pl. ha a csomagmegőrző belül van. A vonatokon nincs kalauz, ill ha van valamilyen kalauznak látszó személy, nem a jegyeket ellenőrzi, inkább csak felügyeli a szerelvényt. Talán ő mondja be az állomásokat és az egyéb információkat – természetesen csak is hollandul.