Arról nem is beszélve, hogy a már régen nem gyártott filmeket isten ellen való vétek hülye kísérletezésekre kibontogatni.

Amikor teljesen nyilvánvaló, hogy a végeredmény kb. a szarral lesz egyenértékű, és nem önmegvalósítás, megismételhetetlen kép, meg egyedi képi világ lesz belőle. Aztán megy a kukába. Friss és megfelelő minőségű filmet meg még lehet kapni, vélhetően jó sokáig, csak annak persze ára van. Mintahogyan minden rétegműfajnak, kézműves terméknek, stb.

A régi filmeknek éppen a bontatlanságuk, felhasználatlanságuk adja az értéket, meg a sérülésmentes csomagolás. Ahogyan haladunk előre az időben, úgy lesz egyre ritkább, úgy fog egyre keresettebbé válni.