A felvetéssel az a probléma, hogy míg az oláh és a walesi (welsh) exonimák valóban „testvérelnevezések”, de a románban a sîmbră [ˈsɨm.brə] sz [s] hanggal kezdődik, nem c [ts]-vel, amely csak a magyarban alakult ki a XVI. sz. környékén. Külön esetlegességet visz a párhuzamba, hogy a magyarban csak a németesen ejtésmódot használó latin nyelvű kancelláriai helyesírás hatására jelöli a c [ts] hangot a <c> betű. Ha a cimbora hangalakot románul írnánk le, akkor țimbora lenne az íráskép, tehát az asszociáció innen nem a walesi Cymru név felé irányulna, hanem pl. az angol timber ’(épület)fa, gerenda’ szó felé, mondván, hogy a falusi házak régen kalákában készültek…

A latin campus szó a románban cîmp [kɨmp] ’síkság, mező, tér’ alakban maradt fönt, a computum pedig mint cumpăt [ˈkum.pət] ’hidegvér, nyugalom, önmérséklet’, a comparare mint cumpăra [kum.pə.ˈra] ’(meg)várásol, meg(vesz)’, a comprehendere mint cuprinde [ˈku.prin.  de] ’átfog, átkarol, átlát’ s í. t. A Cymru név előtagjának tehát a románban a cum- (mássalhangzó-kapcsolat előtt cu-), az utótag latin megfelelője pedig a margo ’határ’,  amely a román margine [ˈmar.dʒi.ne], tehát a direkt román megfelelő *cumarg- alakú lehetne a sîmbră helyett.

Ui. Az én forrásom szerint a walesi Cymro [ˈkəm.ro] ’walesi férfi’ szó – aminek a többes számából vált ki szóhasadással a Cymru [ˈkəm.rɨ] országnév – a mai hangalak szerinti cyn ’-val, -vel; együtt’ és bro ’ország’ szavak összetétele, amit magyarul az ’országtárs’ fordulattal lehetne talán visszaadni.

A sîmbră mögötti ősszláv sębrъ (> orosz сябер [sʲɪ.ˈbʲor] ~ сябр [sʲabr] ’szomszéd, részestárs’) szó egyébként nem a walesi cyn szócska szláv megfelelőjével kezdődik (ez utóbbi az ősszlávban sъ- vagy sǫ- lenne), hanem a sę- előtagban a német Heim, angol home ’otthon’ megfelelőjét látják, és ezeknek a walesi párhuzama cu [kɨː] ’kedves, szeretett’.