"A tőkéletes párazárás azt jelenti, hogy határolófelületen nem menjen át a legevő, ami tartalmazza a párát. "

A levegőben lebegő vízpára gázként működik, melynek molekulái kisebbek a nitrogén és az oxigén molekuláknál, ezért sok olyan anyag/réteg van, amin a levegő nem tud áthatolni, de a vízpára igen.

Ezért ami párazáró, az egész biztosan légzáró is, viszont ami tökéletesen lézáró az az anyag attól még lehet páraáteresztő. Tehát ha tökéletesen párazárt lakás a cél, az egész biztosan légmentesen zárt is lesz, fordítva viszont nem igaz a dolog: lehet egy lakás teljesen légtömör, miközben minden irányban páraáteresztők a falai.

Érdekesség: a szellőzéstechnikában léteznek olyan entalpiás levegő-levegő hőcserélők, amelyek a lakásból távozó használt levegőből (a hő mellett) a párát is átengedik a bejövő friss levegőbe, úgy, hogy a használt levegőben esetleg lévő WC bűzből semmi nem jut át. Tehát a hőcserélő membránja kiváló páraáteresztő , de egyáltalán nem légáteresztő.

A gázok parciális eloszlási törvénye szerint ha a 300 köbméteres "kockában" 2000 ppm a vízgőz nevű gáz töménysége, miközben a külvilág co2 töménysége mindössze 420 ppm, akkor a kockán lévő lyukon át ez a két érték egy idő után ki fog egyenlítődni akkor is, ha nincs semmiféle ventilátor. Tehát ekkor a kockában (lakásban) is 420 ppm lesz a co2 töménység).

Az 1000 ppm co2 alatti lakáslevegőt szokás egészségesnek nevezni. Tehát lesz egy pillanat a kiegyenlítődés során, amikor a kocka belsejében a co2 töménység 1000 ppm alá csökken, innentől kezdve a kockánan (lakásban) is egészséges lesz a levegő, mégpedig ventilátor, tehát SZELLŐZTETÉS NÉLKÜL.
Az itt a kérdés, hogy kb mekkora lyuk kell a lakás és a külvilág közé, ha parciális kiegyenlítődés során egy órán belül szeretnénk a lakásban 1000 ppm alá kerülni. Mert túl nagy (négyzetméteres) lyuk esetén energiai kezelési gondok lehetnek, ebben az esetben kár továbbgondolni ezt a dolgot.