Én sosem láttam futárt lepecsételt kazettával. Hogy a háttérben mi zajlott, arról nem mindent kötöttek az orromra. De ha a parancsnoki magnó fejlesztése alatt nem hozzánk (a BRG-be) jöttek ki specifikációt egyeztetni az ezredesi rangban lévő elvtársak (némelyik "civil" ruhát hordott), akkor kocsival jöttek értem, hogy elvigyenek a Szilágyi Erzsébet fasorra.

És miközben a kommersz magnóinknál (MK 21 és utódai) maximalizálva volt az import anyag-költséghányad, a parancsnoki magnóban bizony TIS tranzisztorok is meglapultak (a magas hőfok igények miatt jól szerepeltek ezek a szilíciumok). A kecskeméti gyáregységben fél éjszakán át "sültek" a próbadarabok a kemencében (mert nappal egy másik termék foglalta el a helyet), hogy aztán lemérhessük a hőállóságot.

A termék végül nem ért el "milliós" darabszámot. Három ponton is elbukott:

1. A próbapadon járatott nyomógombok körül megrepedt a gumiszigetelés, sérült a vízállóság.

2. A több tucatnyi gombakkumulátor (tápellátás) egy része felpuffadt, kidurrant.

3. A kazetta gyorstörlésére szánt kemény mágnes nem jól látta el a funkcióját (maradt egy kis szótagérthetőség).