Jó hogy beraktad ezt a sztorit, jól mutatja, így keletkeznek az érdekes és izgalmas legendák.

Mivel valahol erről a sztoriról már olvastam, ezért elkezdtem keresgélni milyen vizsgálatok voltak, ha voltak valaha. És kiderült, Hogy Nemere vagy csak átvett valamit ellenőrzés nélkül egy gagyi szenzációhajhász oldalról, vagy ő maga hazudott egy jókorá. Mindenesetre érdemes elolvasni a linken elérhető tényleges genetikai elemzés összefoglalóját, konklúzióját.

Mivel nem könnyű a szöveg, egy részét a deepL-el lefordítottam, egész érthető lett, a lényeg: Genetikai elemzés a szovjet időkben nem volt, 2020 táján igen (a cikk 2021-es), de semmi ősi, pláne ismeretlen eredetű emberfajról szó sincs, mai emberekről van szó.

 

https://onlinelibrary.wiley.com/doi/full/10.1002/ggn2.10051

Az abháziai Zana genomikai eredete
Ashot Margaryan, Mikkel-Holger S. Sinding, Christian Carøe, Vladimir Yamshchikov, Igor Burtsev, M. Thomas P. Gilbert.
Első közzététel: 2021. június 14. https://doi.org/10.1002/ggn2.10051

Absztrakt
A rejtélyes jelenségek világszerte megmozgatták az emberek fantáziáját, hogy népi lényeket hozzanak létre. Az egyik legjobb példa erre az abháziai (Dél-Kaukázus) Zana, egy jól dokumentált 19. századi nőstény, akit az erdőben vadon élve fogtak el. Zana megjelenése eléggé szokatlan volt ahhoz, hogy a helyiek Almasty-ként - a kaukázusi Nagyláb analógjaként - emlegették. Bár Zana temetkezési helyének pontos helye ismeretlen, 1971-ben azonosították fia, Khwit sírját. Khwit és az állítólagos Zana-csontváz genomját ősi DNS-technikával átlagosan kb. 3×-os mélységig szekvenálták. Az azonos mtDNS és a kettő közötti szülő-utód kapcsolat azt jelezte, hogy az ismeretlen nő valóban Zana volt. A népességgenomikai elemzések kimutatták, hogy Zana közvetlen genetikai felmenői valószínűleg a mai kelet-afrikai népességekre vezethetők vissza. Feltételezésünk szerint Zana valamilyen genetikai rendellenességben, például veleszületett általános hipertrichózisban szenvedhetett, ami részben magyarázatot adhat furcsa viselkedésére, beszédképtelenségére és hosszú testszőrzetére. Eredményeink megvilágítják Zana szerencsétlen történetét, és világos példát szolgáltatnak arra, hogy a korabeli előítéletek hogyan vezettek a rejtélyes hominidákról alkotott elképzelésekhez, amelyeket egyesek még ma is fenntartanak és továbbadnak.

...

3.3 Genetikai rokonság
A Zana, a khwit és a különböző világpopulációk közötti genetikai rokonság további értékeléséhez a nukleáris genom variációjának felhasználásával PCA-t futtattunk a Human Origins (HO) panel alapján. A szemléltetés megkönnyítése érdekében csökkentettük a panelben szereplő referenciapopulációk teljes számát, hogy a világ főbb genetikai vonalait reprezentálják. Tekintettel azonban a földrajzi jelentőségére, viszonylag több kaukázusi populációt vontunk be, és mivel korábbi feltételezések szerint Zana némi archaikus hominida ősökkel rendelkezhetett, három archaikus ember genomszintű adatait is bevontuk, és a csimpánzt használtuk outgroupként. Emellett összehasonlításképpen bevontuk a Dél-Kaukázusból származó két mezolitikus vadászó-gyűjtögető embert (SATP és KK1) is.

Az eredmények egyértelműen azt mutatják, hogy a Zana genetikailag nem áll közel sem az archaikus emberhez, sem a csimpánzhoz, hanem szorosan klasztereződik a modern emberi populációkhoz (2A. ábra). Amint az a rokonsági (szülő-utód) és Y-kromoszóma (európai R1b1a1b vonal) elemzések alapján várható volt, a Khwit az európai vagy kaukázusi és az afrikai populációk között helyezkedik el a PCA-diagramon.
Az ADMIXTURE segítségével végzett nem felügyelt klaszterezési elemzés szintén egyértelműen elutasít minden olyan hipotézist, amely szerint Zana "nem emberi" eredetű volt, ahogyan azt például különböző források sugallják.1, 2 Inkább egyértelmű, hogy genetikai felmenői a mai nyugat- és kelet-afrikai populációkkal közösek (2B ábra). Ennek az afrikai eredetnek a további feltárása érdekében további PCA- és admixtúra-elemzéseket végeztünk, amelyek kizárólag a HO panel afrikai csoportjain alapultak (3A. ábra és S4. ábra). Itt is a Zana a keleti (pl. dinka) és nyugati (pl. yoruba) afrikai csoportoktól származó ősök összetevőit mutatja, a dél-, észak- és közép-afrikai populációkból származó jelentős genetikai hozzájárulás nélkül. Nem tudtuk azonban eldönteni, hogy a) egy dinka- és yoruba-szerű populáció közötti keveredésből származó egyedről van-e szó (lila és plink komponensek a 3A ábrán), vagy b) kizárólag kelet-afrikai csoportokból, például a luhyákból és a luókból származik.

Zana származásának arányának pontosabb becslése érdekében az admixtúra-elemzést "felügyelt" üzemmódban végeztük el 13 afrikai populáció (3B. ábra) alapján, amelyek az afrikai emberi populációk diverzitásának nagy részét képviselik. Bár az eredmények megerősítették Zana nagyrészt kelet-afrikai (~66%) származását, jelentős mértékű nyugat-afrikai (~34%) genetikai komponenst is mutatott. Zana afrikai populációkkal való genetikai kapcsolatának további szemléltetése érdekében további dimenzionalitáscsökkentést alkalmaztunk az UMAP segítségével, csak a kelet-, közép- és nyugat-afrikai csoportokkal, ami feltárja Zana genetikai közelségét a kelet-afrikai populációkhoz, mint például a Luo és a Luhya (3C ábra). Ezt a TreeMixen alapuló maximális valószínűségi elemzés is alátámasztja (4A. ábra).

A Zana genomjába történő lehetséges neandervölgyi introgresszió formális teszteléséhez 𝐷-statisztikát végeztünk (Test_populáció, Zana; AltaiNea, Csimpánz) formájában (4B ábra). Az eredmények csak az észak-afrikai és nem-afrikai populációk esetében jeleznek neandervölgyi admikciót (korábbi tanulmányokból jól ismert19, 38), ami összhangban van Zana genetikai közelségével a klaszterelemzések alapján azonosított szubszaharai csoportokkal.

Összefoglalva, az egész genomra kiterjedő elemzésen alapuló eredményeink azt mutatják, hogy Zana genomja szubszaharai afrikai genetikai eredetű, ami összhangban van a korábbi (nem publikált) kraniometriai és mtDNS-elemzések eredményeivel. Ez arra utal, hogy a régióban való jelenléte összefüggésben állhatott az Isztambulba irányuló, az Oszmán Birodalomba irányuló rabszolga-kereskedelemmel, amely a 19. században a térségben a rabszolga-kereskedelem egyik fő csomópontja volt. Zana nagyrészt kelet-afrikai származása továbbá összhangban van a történelmi feljegyzésekkel, amelyek szerint az Oszmán Birodalomban az afrikai rabszolgák többsége az afrikai Nagy-tavak és a mai Szudán környékéről származott.

A Zana vadságáról szóló korabeli beszámolók és későbbi mesék legalábbis részben Zana néhány szokatlan fizikai jellemzőjén alapultak, mint például a beszéd hiánya, az értelmi fogyatékosság és az egész testét borító hosszú haj, hogy csak néhányat említsünk. Mivel a genomikai adatok egyértelműen elutasítanak minden nem emberi hipotézist, feltételezzük, hogy ha a fizikai jellemzőiről szóló leírások helytállóak, akkor Zana olyan ritka emberi genetikai rendellenességben szenvedhetett, mint a veleszületett generalizált hipertrichózis: egy olyan szindróma, amely dismorf arcvonásokkal, értelmi fogyatékossággal és hipertrichózissal jár.39

 

4 KÖVETKEZTETÉSEK
Eredményeink azt bizonyítják, hogy a Genaba családi temetőben eltemetett ismeretlen nő maga Zana volt. Szemben azokkal a találgatásokkal, amelyek szerint ő egy női Almasty lehetett volna, olyan végleges, genom-összességű adatokkal szolgálunk, amelyek véget vetnek azoknak a beszámolóknak, amelyek szerint ő nem emberi nő volt.

Zana valószínűleg kelet-afrikai származású volt, bár nem zárhatjuk ki a részleges nyugat-afrikai származást sem. Feltételezésünk szerint származása a mai Abházia (Dél-Kaukázus) területére az Oszmán Birodalom által a Kr. u. 16-19. század között folytatott rabszolga-kereskedelem eredményeként érkezhetett. Végül pedig feltételezzük, hogy egyszerűen a szokatlan egyedi fizikai jellemzői (mint például a szokatlan viselkedés, a fizikai erő, a magas termet, a felismerhető beszéd hiánya és a hipertrichózis) és az ezt követő, generációkon átívelő pletykák táplálták a nem emberi eredet mítoszát.

 

4.1. Megjegyzés az etikáról
Miután elfogták az erdőben, Zanát megfosztották alapvető emberi jogaitól, és rabszolgaként kezelték: fogságban tartották, valószínűleg arra kényszerítették, hogy szexuális kapcsolatot létesítsen helyi férfiakkal, és kényszermunka körülmények között dolgoztatták. Halála után a mitikus alakjáról szóló beszámolók több tudóst is arra ösztönöztek, hogy feltárják történetét, és fiának csontjait exhumálták. Tanulmányunk célja, hogy feltárja Zana valódi emberi mivoltát, és hogy megadja neki és leszármazottainak maradványainak a méltóságot, amelyet megérdemelnek.

Az 1960-1970-es években végzett ásatásokhoz és az aDNS-elemzésekhez az illetékes hatóságok minden engedélyt megadtak.