Jár-kel Ödipusz a nagyvilágban. 1*csak eljut az alvilágba. Lát ott egy
pasast, amint egy hatalmas követ görget fel a hegyre. Nézi, nézi, a ko
visszagurul.
Nézi, nézi, a pasas megint nekiáll. A ko megint visszagurul.
Megy ez így egy
ideig, aztán Ödipusz elkezd röhögni:
- Hát, ember, te nem vagy normális, a neved akár fogalom lehetne ... a
tökéletesen értelmetlen és kilátástalan munka jelzésére ... sziszifuszi
munka, egészen jó, hahaha ... sziszifuszi munka!
Sziszifusz megáll, megtörli izzadt homlokát, és csak annyit mond:
- Tudod mit, Ödipusz, menj, és b@szd meg az anyádat!