Én számoltam az esetleges ősibb értelmezéssel is, ezért is vetettem fel a BAJ-BÚJ kapcsolat lehetőségét. Bújtás fogalma is ehhez áll közel.
Végül is a rejtőzés/bujkálás során valami bajos helyzetet oldunk meg ezzel. Tehát ez még nem a játékos bújócska esete lenne. De ha épp utazik valaki az időben visszafelé úgy jó pár ezer évet mostanában, az ha már arra jár, megkérdezhetné ezeket.))
Amúgy a PIR-OS szóban nincsen semmi átvitt értelem, a szó annyit jelent hogy TÜZES. Egy hasonlat mindössze, az már más kérdés hogy ma már nem közismert a PIR jelentése. Valaha az lehetett. Tüzes szín-piros szín. A köznyelv a TŰZ szót tolta előtérbe, a másik szót még a pirotechnikai eszközökből, meg a pirosan perszelő parazsakból azért még felismerhetjük, a gyök továbbra is létező elem.
A BE szó és társai a többi igekötőnkhöz hasonlóan a legalapvetőbb gyakoriságú, és fontosságú szavaink között vannak. Ugye az igekötőink önállóan is értelmes szavak, és toldalékokban is előfordulnak. Azaz a gyakoriságuk végett sok szóban jelen lesznek. Ettől még nem a "B" hang jelenti önállóan a BE dolgot. Ez 2 hangos képződmény, még akkor is ha a "BE" az épp BA, BÉ, BO, Bu formát is ölthet. DE már a hangok sorrendje sem mindegy. BE fordítva EB. Vagy azt mondom LE, de fordítva már EL lesz, abban nincsen lefelé irányultság. Persze a gyökfordítás néha épp ugyanaz, lásd LAP-PAL gyök esete. Máskor meg semmi értelme a fordításnak. Harmadik eset, mikor ellentétek lesznek: SZER gyök szoroz, RESZ (rész) meg osztásértelmű.. SZER-EL-RESZ-EL esete ugye...