"Ugyan nem ismerlek, szerencsére, de szerintem te egy gőgös, magas lovon ülő, észt osztani próbáló figura vagy, aki zsigerből gyülöl egy másik embert pusztán azért, ha az 10 ft-hoz hozzájut úgy, hogy azt nem egy rabszolgatelepen teszi, hanem mert  pl. élelmes."

 

Szerintem nem, de gondold igy. Nem gyűlölök senkit, csak nem értem, hogy tök egyszerűen 10 forint helyett 100 forinthoz is hozzájuthatnál. És nem teszed. 

 

"Miszerint a jelenlegi kormány kb.2023. július 1-től lehetetlenítette el az aludoboz átvételt a MÉH-ekben, amiből sokan, pl. kisnyugdíjasok, cigányok, munkaképtelen emberek egy kis pénzhez jutottak.

Szóval, szerinted ez így korrekt, ne panaszkodjak, hisz a mindenkori kormány csak jót akar, sőt jót tesz, miközben ők milliárdokat sinkofálnak el vidáman, addig havi 10-20 ezret sajnálnak a szegényektől."

 

Látod a kormányt hibáztatod. Megint. Meg magad sajnáltatod.

 

"vélhetően szemét, irigy, kavaró  kollégák közé, mint púp a hátamra, esetleg épp olyanok közé, mint jómagad."

 

Ezek a te fejedben léteznek. Ez már pszichológiai eset. Lásd:

 

"A személyek megítélésében az észlelő tudása, tapasztalata, saját feltevései, elképzelései fontosabb szerepet játszanak a benyomás kialakításában, mint az észlelt személy tényleges tulajdonságai. Tulajdonságok inkább a megfigyelők szemében (fejében) léteznek, mint a cselekvőben."

Egy idézet

 

"Van egy remek hely, ahová érdemes elmenned, ha le vagy égve: egy munkahely.

— Dave Ramsey"

 

"engedd meg, hogy ne gratuláljak az újabb diplomádhoz, inkább töröld ki vele a feneked, te nagyokos"

Megengedem. Ettől nekem se jobb nem lesz, se rosszabb. Nem a te kedvedért tanulok, tanultam, hanem a céljaimért teszem. Ami nem az, hogy visszaváltsam pl. az aludobozt. Azt meg te engedd meg, hogy így gondoljam.