Egyelőre még én sem találtam semmit. Az Új Magyar Tájszótárban és történeti szótárban sem akadtam ide vonható alapra. Tehát egyszerűen nem magyarázható, ezért térképeken próbáltam a korábbi névformáit megtalálni. A II. katonai felmérés (1819-1869) térképén azon a területen a Sájterberek felirat látszik. Az 1886. évi topográfiai felmérés 1912-ben javított cseh nyelvű kiadásán pedig ugyanitt a Sájta berek megnevezés található. Ugyanígy a III. katonai felmérésen (1874-1920) is Sajta berek. A Bajdázó név tehát nem lehet régi, vagy az történt, ami a Királyrét esetén, azaz egy másik hely neve vonódott át rá. Az eredeti Király-réttel ellentétben (amely nyugatabbra máig szerepel a turistatérképeken) másik Bajdázó helynevet nem sikerült lokalizálnom.
Ez a XX. sz. előtti adatolatlanság sajnos kizárni látszik, azt az egyébként lehetségesnek tűnő magyarázatot, hogy az -ázó névvégben a régi magyar aszó ’völgy, kiszáradt folyómeder’ főnév népetimológiásan fejlődött változatát lássuk. A -jd- hangkapcsolat egyébként eredhetne korábbi -ld- hangkapcsolatból, de a -t- > -d- zöngésülést nem, ezért nem gondolom, hogy egy *Baltázó, azaz ’baltával való fakivágással kapcsolatos’ értelmű elnevezés változott volna el.
A környéken szlovákok éltek (élnek), ha magán Szokolyán nem is, de a szomszédos Nógrádon és Kóspallagon igen, és a környéken máig megmaradtak szlovák helynevek (pl. az Inóc hegynév) Éppen a fenti Sajta berek is ilyen, amelynek előtagja a német Sájter < Scheiter ’fahasábok’ szóalak szlovák népies šajta ’fadarab, fahasáb’ megfelelője lehet. A szlovák nyelvjárási bajdačka ’mendemonda; locsogás, fecsegés’ szó, valamint a bajdať ’csalogat, csábít; hívogat; vonz’, illetve ’locsog, fecseg’ ige adhatott a környéken dűlőnevet, valamint maga a szlovák ige is bekerülhetett a magyarosodók nyelvébe *bajdáz alakban, így ez a hipotetikus helynév megmagyarosodhatott volna Bajdázó alakban. Azonban a XX. sz.-i megjelenés ezt is kevéssé valószínűvé teszi, mert feltételezi, hogy a környékbeli szlovákság még ilyen későn is képes volt szlovák nyelvű névadásra. (Más kérdés persze, ha a név „bujkált” a térképészek elől, vagy máshonnan vonódott át, de erre nincs alátámasztó adat.)
