"Káldy-Nagy Gyula: A gyulai szandzsák 1567. és 1579. évi összeírása – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 10. (Békéscsaba, 1982)

 

103. BÉKÉSI NÁHIJE • 109. Decse falu (219. oldal)

[...] Máté nős fia János nőtlen Baranta Mihál nős fia Tomás nőtlen [...]

 

Almásy György: Vándor-utam Ázsia szivébe / Budapest, Királyi Magyar Természettudományi Társulat, 1903.

 

92.: Azonban a kereskedelem fejlődésével együtt nőtt a „puszták urainak" rakonczátlansága, s a gazdagon megrakódott karavánoktól felizgatott rabló szenvedélye, úgy, hogy a rablótámadások, az úgynevezett baranták, mind gyakrabban ismétlődtek. Ez természetesen az oroszok beavatkozását vonta maga után, a kik azután minduntalan büntető, vagy megtorló portyázásokat kényszerűitek indítani.

 

252.: A mint tovább lovagoltunk, PAVEL nevetve mesélte, hogy barátja igazán nagy zsivány, s évekkel ezelőtt néhány csakugyan vakmerő baranta-1 (rablótámadást) intézett a hegyek közt lakó kara-kirgizek ellen. Azóta nagy tekintélynek örvend társai között, s büszkén viseli a különben meglehetősen ritkává lett bafír czímet.

 

446.: abban állapodtunk meg, hogy a látott alakok barantadzsi-k (rablók) voltak. Baranta néven nevezik a kirgizek a lórablást, a mit azelőtt bizonyos lovagiasággal, nyíltan, az illető aulok szemeláttára hajtottak végre, még pedig rendesen nőrablással is kapcsolatban. Ma már, az orosz adminisztráczió szigorú felügyelete folytán, gyéren fordulnak elő az effélék, hanem a barantadzsik most rendesen kisebb csoportokban éjjel indulnak lovat lopni, — a mi olyan hanyatlása az erkölcsöknek, hogy az öregek, mint pl. ATTEI, csak sajnálattal emlékeznek meg róla.

 

474-475.: A mikor három vagy négy nevet felírtam, a lovasok kezdtek visszavonulni, s az eddig nagyon is öntudatosan fellépő sztarsina igen alázatos lett s kérelemre fogta a dolgot. Most már hát okosan lehetett velük beszélni. Legelőször is a sztarsinát hordtuk le, hogy, bár hivatalt visel, még sem átall ilyen „csendháborítást" (barantá-nak mondtuk) elkövetni. Azután tudomására hoztuk, hogy fegyver-rejtegetés bűntettében részes, mert mint az aul elüljárójának, tudnia kellett volna, hogy az egyik alattvalója „jegy" nélkül berdankát hord magával, s hogy e miatt majd a naryn-koli hatóság előtt meg fogjuk tenni ellene a feljelentést.

 

Prágai Magyar Hirlap, 1923. április (2. évfolyam, 75-98 / 228-251. szám)

 

A kazakok kudarban szégyenkező, komor csoportjának közepén dühödten rágta ritkás bajszát a váratlanul előtermett, halottnak elhíresztelt Bajlar Dsandsar. — Ezeknek ugyancsak megkeseredett a szí- vök . . . Bajlar Dsandsar hörög, akár a tigris a tőrben . . . már reggel felhő szállott az orcájára, mert Aj-jaktim rá sem akart nézni . . . hogy szerette pedig! Nem értem a hugocskámat . . . most meg a vereség is rájuk szakadt; ha Ajjaktim csakugyan visszaadatja neki a jegyajándékot, baranta lesz belőle, — dünnyögött Csapar a Kazay fülébe. A kazakok úgy zúgtak-búgtak, mintha máris a vérbosszú tervét sütögették volna kifelé.

 

Egy véresarcú csikós vágtatott a tüzfény udvarába és kétségbeesetten ordította: Baranta ! Baranta! Itt vannak a kazakok .. elhajtják a ménest! — Lóra! Lóra! Baranta! A kazakok! - riadt fel mindenfelől a kiáltás s a mámoríelhőket minden fejből egyszeribe kifújta a nagy veszedelem szele. — Fut a kazak !... amelyik még futhat! — ordította Csapar. — Egy csikónk se maradt oda... mindössze öt bojtárunk bánja a barantájukat!

 

Herman Ottó: A magyarok nagy ősfoglalkozása , Előtanulmányok / Budapest, Hornyánszky, 1909.

 

150. oldal: XV. SZÁZAD. Ménes. 1429. Borsodmegyének Palóczy Mátyás jelenlétében tartott gyűlésén, az alispán, szolgabirák és hites ülnökök esküvel bizonyítják, hogy Szegedy Syketnek nevezett Balázstól, ennek ménesbeli lovait és egyéb marháit — Sajó Szögedről Berenthey Miklós és Ungai Péter elhajtották.

 

Megjegyzés: 1 Melczer család okm. tára p. 57. E vállalkozással kapcsolatban a Berenthey név önkénytelenül emlékeztet a Kirgizek Barantájára, mely szabadrablást jelent. A Berenle név egyébiránt élő családnév. H. O."

 

Kozma András: A baranta szó írott, történeti forrásszemelvényei (2019)