"Azt találom, hogy sem az eszperantó, sem a toki pona, sem más mesterséges nyelv nem váltotta be a hozzás fűzött reményeket."

 

.

Az eszperantó simán alkalmas lenne egy semleges, közvetítő nyelvnek, ha a világ kellően sok országában mindenkinek tanítanák az elemi iskolában, és az embereknek lenne arról tapasztalata, hogy bárkivel tudnak ezen a nyelven beszélni, és lennének elérhető nagy nemzetközi hírcsatornák is ezen a közvetítő nyelven... Vagyis az emberek azt érezhetnék, hogy megéri ezt a nyelve ismerni és használni. (Ehhez kell egy kritikus minimum használati szint a világban, és azután a dolog magától megy tovább... Addig viszont csak erőltetni lehetne, de ezt nem teszik.)

De akkora vonzereje soha nem lehet egy mesterséges nyelvnek, mint egy olyan természetes nyelvnek, ami mögött ott áll egy egész világ a maga vonzó gazdasági erejével, vomzó kulturális produktumaival, és a "kúlságával", ami bevonzza a fiatalokat is abba a világba (például a divatos könnyűzenei és akciófilmes biznisz "termékeivel").

Ezt egy mesterséges nyelv könnyebb, gyorsabb megtanulhatósága ellensúlyozhatja valamennyire, de ismétlem: van egy kritikus használati szint a világban, amit előbb felülről irányítva el kellene érni...

 

.

"A természetes nyelvek meg pláne! Pedig jó volna egy nyelv, amely interperszonálissá tenné annak használóját."

 

.

Az angol elég jól beváltotta, rengetegen beszélik, rengetegen tanulják, és rengetegen gondolják ma azt, hogy megérné megtanulni.

Mögötte ott van mindaz az erős, vonzó háttér, ami ezt segíti, indukálja.

Ezért működik. (Magyar boomereknek nyilván kevésbé, de hát ez nem egy tökéletes világ.)

 

.

"Ha a mesterséges nyelv kellően egyszerű, de elkivánt szinten kifejező lenne, akkor szerintem hajlanának az emberek arra, hogy elsajátitsák. "

 

.

Ismétlem, ha ezen múlna, az eszperantó simán bevált volna. (Még nagy irodalma is van, fordítások is, önálló művek is.)

De nem ezen múlik.

 

.

"A toki pona iránya jó, de a nyelv értéke csekély, ezt kiérezni a 120 szavas szótárából is. A természetes nyelvek nehezen tanulhatók, sok időrforditást igányelnek."

 

.

A természetes nyelvek tanulása időráforditást igényel.

A természetes nyelvek között vannak nehezebben, és vannak könnyebben tanulhatók.

Egy-egy természetes nyelvnél ez attól is függ, kinek mi az anyanyelve.

 

.

"Szerinted mitől lenne jó egy nyelv? Kérlek, ird le!
Szerintem:

- a ragozása nagyon egyszerű. Többes-rag rendszerű. Elő- és utótag.

- a szavai maximum négy-hat fonémából (hangból) állnak.

- alap szókincse 3-400 körüli. Szigorúan behatárolt."

 

.

Az angol például ezzel a 3-400 szavas szókinccsel pont ugyanolyan könnyen tanulható (egy jó alapszintig), mint egy egyszerű mesterséges nyelv.

És ennyi szókinccsel pont csak arra jó, amire ilyen kis szókincsel azok is jók lennének.

Jó napot, hogy vagy, merre van a metróállomás, viszontlátásra. 

 

Az eszperantó ilyen szempontból egy jól kitalált nyelv, hajlékony, használható, könnyen tanulható...

És pont az a baja, mint az összes más mesterséges nyelvnek: nincs mögötte szuper erős, vonzó háttér, és a beszélők száma nem érheti el a kritikus mennyiséget, mert erről a világ országai soha nem egyeznek meg kellő számban, és kellő elszántsággal, hatékonysággal.

 

De erre nincs is szükség, mert aki azt az alapszintet nem képes viszonylag könnyen elsajátítani angolból, amire amúgy egy ilyen 3-400 szavas alapszókinccsel rendelkező mesterséges nyelv is képes, alkalmas, használható lenne, az az ember jó eséllyel pár héten belül amúgy is elpusztul, mert az a száját sem képes megtalálni, hogy beletegye az ételt.

Az lesz majd egy nehezebben élhető világ, amikor az angolt esetleg a kínai váltaná fel, mint nemzetközi összekötő nyelv, mert akkora lesz a kínai gazdaság hegemóniája...

Kérdés, a kínai popzene mennyire lehet majd vonzó a világ fiatalsága számára, de hogy a nyelvvel magával meg fog szenvedni mindenki, az fix.

És visszasírja majd a "nehezen tanulható, sok időráfordítást igénylő" angol nyelvű nemzetközi világot.