Sziasztok!

Látom elég halott a fórum, de mivel én is szereztem néhány hasznos infót innen, úgy gondoltam, hogy illik írni ide beszámolót, hátha valakinek mégis segít a döntésben, szervezésben.

Bevallom a párom írta a nagy részét, én pedig kiegészítettem. Ha valakinek lenne esetleg kérdése, ránézek pár naponta a fórumra, írjatok nyugodtan, szívesen válaszolok.

Wizzari-el utaztunk Bécsből (olcsóbb, mint Bud) zökkenőmentesen.

2022. július 11-én hajnalban érkeztünk haza Tenerife-ről. Több, mint három év óta terveztük az utat, de mindig le kellett mondani. Most végre eljutottunk és varázslatos volt. Próbálunk mindig előre felkészülni, mind programban, mind étkezésben. Nem mindent ehetünk meg, ezért nálunk elengedhetetlen az önellátás. A programot előre megterveztük, mit mikor nézünk meg, sőt volt, amit már itthonról lefoglaltunk.

A szállásunk Puerto de la Cruz-ban volt, egy ellátás nélküli nagyon jól felszerelt apartman, 150 méterre a Playa del Castillo strandtól, két sarokra a helyi vásárcsarnoktól, Hiper Dino üzlet 100 méter, kávézó a következő háztömbnél, úgyhogy nagyon jó helyen, és még szép, tiszta úszómedencéje is volt az apartman-háznak.

10 napra béreltünk egy automata VW Golfot, nulla önrészes biztosítással 300 EUR alatt, amit a déli reptérre érkezéskor átvettünk. Akkor sokalltam, de megnézve most a görög és egyéb országokban a bérleti árakat ez, harmad, negyed ár. Hiába a sok szerpentin az utak minősége kifogástalan. Egyedül az „őrült” biciklisekre kell figyelni a szerpentineken, mert nincs az a főútvonal, vagy hegyi emelkedő, amin nem lennének megtalálhatók. A parkolás nem könnyű, hiába írták, hogy privát parkoló is van, bilétás nyitású parkolóval, ha betelt, akkor a környéken kellett parkolni. Szerencsére a szállás közelében van egy sziklás földes parkoló, ahol általában mindig volt hely. A kocsiban nem hagytunk soha semmit, így érintetlen maradt a kocsi a 10 nap alatt. Tankolás négyszer volt E.S. Tgas Santa Catalina állomáson a sziget legolcsóbb benzinkútján 1,5 EUR/liter alatt.

Szándékosan nyugat felé kerültük meg érkezéskor a szállásra menet a szigetet, hogy lássam milyen Masca fele az útvonal. Az út tervezés és kivitelezés a szigeteken átgondolt. Mondjuk a körforgalmak olyanok, mintha valaki a SimCity városépítő játékban játszott volna. Rengeteg biztonságos kiálló van az utak mentén a fotózáshoz. Viewpoint, Mirador helyek a gugli térképen. Autós balesetet a 10 nap alatt nem láttam, és senki nem vezetett őrültek módjára. És rendőrt sem lehetett látni.

A szállás fele menet megvettük a vacsoránkat az egyik Lidl-be.

A következő nap reggel, péntek gyalog elbattyogtunk az önkormányzati piacra (Mercado Municipal), bevásárolni gyümölcsből (mangó, papaya, banán, szilva, cukordinnye, hagyma, paradicsom, uborka), majd megkerestük ott az előre kinézett kifőzdét az első emeleten, ahol mutogatva megvettük az ebédünket dobozban elcsomagolva. Még négyszer vagy ötször szereztük be nála az ebédünket vagy vacsoránkat. Ettünk paellát háromszor 😊, töltött cukkínit, rántott halat, azt hiszem kecskét. A választék kiírása nem volt egyértelmű, így csak mutogattunk, és azt választottuk, ami jól nézett ki. Minden nagyon finom volt és nem volt drága (relative). A legnagyobb számla két személyre 16 EUR volt. Pénteken délután Icod de los Vinos banán múzeum, lepkeház, ezeréves fa, majd Garachico medencéi. Este megnéztük a strandot és a környéken sétáltunk.

Az óceánparti strandolás megér egy külön kitérőt. Szeretünk fürdeni, úszni is jól tudunk, de a víz olyan hullámos volt mindig, hogy nem mentünk bele, csak térdig. A fekete homokról annyit, hogy a part felső részén tényleg homokos. A víz felé haladva azonban átvált apró, majd nagyobb kavicsba, ami ráadásul nagyon szúr. Vizicipő nélkül közlekedni nem igazán lehet. Ahogy kicsapnak a nagy hullámok, a víz alatt kisebb, nagyobb szikladarabok is vannak, ezért úgy döntöttünk, hogy nem ér annyit az óceánban való fürdés, hogy jól lenyúzzuk a lábunkat, ha felborít egy hullám. Mindez a Playa del Castillo strand, ami hozzánk a legközelebb esett, és állítólag a legkevésbé szeles. Ha valaki úszni, a vízben esetleg gyerekekkel játszani szeretne, ne az északi részt válassza!

 

Szombati program Masca és Los Gigantes, hogy lássuk hol tudok parkolni másnap reggel, amikor a bálnaleses programunk volt. A kocsit letettem Santiago del Teide városban a buszmegállótól nem messze. Masca-t tömegközlekedéssel közelítettük meg, nem mertem gépkocsival az út szűkössége és ott a parkolás lehetetlensége miatt. 1,45 EUR volt a buszjegy, olcsóbb, mint a benzin lett volna a kocsiba. A busz szombaton kb. óránként megy (Titsa 365 line). Utólag is áldom az eszem, hogy nem kocsival mentem. Masca csodálatos, az út félelmetes, keskeny, és tele kanyarokkal.

Masca után Acantilados de Los Gigantes ahol megnéztük a kikötőt és parkóló helyet kerestünk a következő napra. C. las Adelfas utca végén volt jópár szabad parkolási lehetőség, így 5-10 perc alatt leértünk a partra mindkét nap.

Vasárnap bálna és delfin les egy 9 fős túrán. Szándékosan Los Gigantes-ről induló túrát szerettünk volna, mert a sziklák helyben voltak. A túrát és időpontot itthonról lefoglaltuk tripadwisor-on keresztül. Kisebb hajót kerestünk, és tényleg más volt így az élmény, mint amikor 50-70 fős hajóval kirándul az ember. Láttunk delfineket és együtt sodródtunk vagy 15 percig egy pilótabálna csapattal 4-5 méterre voltak a hajótól.  A hajón mindenki csendben, szájtátva figyelte a bálnákat. Csodás élmény volt. A Teide másik oldalán jöttünk vissza, hogy lássam mennyi idő kell a felvonó megközelítéséhez. A látvány, kilátópontok bámulatosak.

Következő nap délelőtt piac, pihenés, olvasgatás majd délután irány Piscina Natural Punta del Hidalgo, ahol először fürödtünk az óceánban, egy kis trükkel. A parton van egy hatalmas kiépített beton medence, amibe az óceán hullámzásakor becsapódik a tiszta víz. Nem hullámzik, olyan hideg, mint maga az óceán, de mégis a szabad fürdés élményével. Helyiek is szívesen látogatják, de nem volt zsúfoltság.

Kedd reggelre foglaltunk még itthonról 9-re helyet a Teide felvonóra. Mivel asszonynak vannak cardio problémái, a hegyibetegségről kedden este olvasva beparáztam és hajnalban lemondtam a foglalást. 7:15-kör a szolgáltató is lemondta a foglalást időjárási körülmények miatt. Eléggé szeles volt aznap az idő. Valahogy a Teide nem akarta, hogy mi oda feljussunk felvonóval. A visszatérítés a következő nap megjött.

Amikor szombaton megkerültük a Teide-t, akkor láttam, hogy a felvonótól nem messze van egy szálloda. Szerettem volna megnézni a csillagokat, de az utat látva nem mertem bevállalni éjszaka a szerpentint. Így rákerestem a szállodára és lefoglaltam egy éjszakát a felvonó helyett. 40 EUR-ral volt több. Így kedd kora délután irány ismét a szerpentin és egy jó nagy túra a szállás mellett a Sendero Roques de García körül. Már ment lefele a nap, csodás színekkel, árnyékokkal, a végén csak mi voltunk ott, talán ez volt a legjobb kirándulásunk. Mondhatjuk, hogy szinte minden napszakban láttuk a vulkánt és környékét, nekünk ez lett a kedvencünk a szigeten. Szállás: Parador de Cañadas del Teide, ételt, italt vittünk. 😊

Éjszaka kettőkor ébresztő, holdnyugta után és kisétáltunk a Sendero Roques de García helyhez. Zseblámpa elengedhetetlen. Gyönyörű, tiszta, csillagfényes égbolt a felhőhatár felett. Ennyi csillagot még nem láttam, a tejút világított és csak én voltam kint asszonnyal. Utoljára a tejutat 45 évvel ezelőtt láttam a szigetközben, de nem ennyire kontrasztosan.

Szerdán délelőtt a szállodát elhagyva végig jártuk a fennsíkot. Kilátó pontok, Isana obszervatóriumok. Megdöbbentő volt látni a biológiai egységeket a magasság függvényében. 2000 méter szikrázó napsütés, lávamezők, 1500 méter tű levelűek szikrázó napsütés, 1000 méter felhővonal köd, felhő hűvös idő, 500 méter meleg, de felhős, mintha le akarna szakadni az ég. Puerto de la Cruzban szinte mindig ilyen felhős idő volt, ami szinte azonnal változott, ha elindultunk fölfelé vagy délre.

Csütörtökön irány az Anaga hegység. Mirador Cruz del Carmen, séta a babér erdőben. Mirador Pico del Inglés, Camino Viejo al Pico del Inglés, majd egyedüli éttermi élményünk, amit már itthonról kinéztünk. Casa Santiago étterem vagy vendéglő. Nem is tudom minek nevezzem. Ha nem keresem, elmentem volna mellette. Életemben először vagy másodszor ettem kecskepörköltöt majd lefojtottam egy uruguayi poharas desszerttel. Az étteremhez való hozzászólások miatt választottuk ezeket az ételeket. Frenetikus volt. Az ebéd túlélése ( hatalmas adagokat kaptunk) után irány Playa de Las Teresitas a sziget legjobb strandjainak egyike. Lefele menet a szerpentinen ismét meg lehetett csodálni az időjárási jelenségeket. A nyugatról felemelt pára átbukik a hegy peremén majd le a szerpentinre, mintha itthon párafüggönybe állna az ember.

A strand hatalmas, nagyon szép, de számunkra élvezhetetlen volt. A strand kelet nyugati szélcsatornában van és aznapra szélriasztás is volt. Így a parton olyan érzés volt, mintha homokfúvóval fújnák az embert. Csípte a homok az ember bőrét. Ennek ellenére volt némi pancsolás.

Pénteken a Loro parkot jártuk be, orca, delfin, papagáj bemutatókon voltunk. A pingvin házat nem szabad kihagyni, szép az akváriumos rész is. Maga az állatkert eléggé zsúfolt, néhány helyen csak úgy hömpölygött az embertömeg.

Szombaton először a nyaralás alatt besétáltunk a város központjába, valami ünnepre készültek, tömeg volt, maga a belváros nem igazán fogott meg.  Délután pedig elkezdtünk készülődni a haza útra.

Vasárnap irány a repülőtér szintén a nyugat felé kerülő úton, hogy meg tudjunk még állni pár órát  Santiago del Teide városban.

A tíz nap alatt körülbelül a fogyasztás alapján 1200 km-t vezettem. Mentünk, ha kellett, ha nem. 😊

Ezt a nyaralást nehéz lesz felülmúlni, majdnem beérte pár évvel ezelőtti Bangkok-Phuket szintén sok fakultatívos nyaralás volt. Viszont itt Tenerife-en az ember magának meg tudta szervezni a programot és senkihez sem kellett alkalmazkodnunk, mentünk saját ritmusunkban saját stílusunkban.

Majdnem elfelejtettem, ne hagyjátok ki a banán likőrt!

Üdv mindenkinek! Jó utat!