Ha a fizikát nézzük, akkor a hőtároló méretének a növelése segít a minél kisebb százalékos hőveszteségen. A térfogat (és így a tömeg) köbösen nő, míg a felület (és így a hőveszteség) csak négyzetesen. Ugyanígy nagyobb hőtározó esetén a fajlagos költsége is csökken a szigetelésnek.

Hőszigetelés esetén lehet még játszani a több különböző hőmérsékletű réteggel (a vizes hőtározóknál ki szokták használni a víz hőmérsékleti rétegződését, nyilván a homok ilyet nem csinál).

Összességében nem tudom, hogy mit, hogyan csinálnak, a részeleteket nyilván nem kötik az orrunkra (ezért nem tudják lekoppintani őket). Én szívesen látnék gyakorlati tapasztalatokat egy-egy ilyen rendszer működéséről. A puding próbája az evés. Akkor kiderül, hogy az állításaik valósak-e. Láttunk már pár olyan dolgot, ami elbukott a gyakorlatban.